Ingyenes tananyagok

Analízis 1

Alapderiváltak

Mit mér a derivált, és melyik függvénynek mi a deriváltja: a differenciahányadostól az alapderiváltak táblázatáig.

9 perc olvasás

1. Mit jelent a derivált egy függvénynél?

A derivált egyetlen kérdésre felel: milyen gyorsan változik a függvény egy adott pontban. Sok más feladattípus (az érintő, a szélsőérték, a függvényvizsgálat) erre épül.

Induljunk ki abból, amit meg tudunk mérni. Két pont között az átlagos változás a differenciahányados: mennyit változott a függvényérték, osztva azzal, hogy mennyit léptünk közben az x tengelyen. Ha a lépést egyre kisebbre vesszük, és ennek van véges határértéke, akkor ez a határérték a pillanatnyi változás.

A derivált definíciója

f′(x0)=lim⁡x→x0f(x)−f(x0)x−x0f'(x_0)=\lim_{x\to x_0}\frac{f(x)-f(x_0)}{x-x_0}

A függvény differenciálható az x0x_0pontban, ha ez a határérték létezik és véges. A jelölés többféle lehet: f′(x)f'(x), dfdx\frac{df}{dx}, f˙(t)\dot{f}(t), de mind ugyanezt jelenti.

Egy egyszerű példa: a definíció használata

Számoljuk ki az f(x)=x2f(x)=x^{2} deriváltját az x0=1x_0=1 pontban közvetlenül a definícióból. A differenciahányados x2−1x−1=(x−1)(x+1)x−1=x+1\dfrac{x^{2}-1}{x-1}=\dfrac{(x-1)(x+1)}{x-1}=x+1, és ha az xx 1-hez tart, ez 2-höz. Tehát f′(1)=2f'(1)=2: a parabola az 1-nél pontosan kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint amennyit jobbra lépünk. A lenti táblázat ugyanezt adja egy lépésben: (x2)′=2x(x^{2})'=2x, és 2⋅1=22\cdot 1=2.

Az előző összefüggés megértése után fel tudjuk írni az adott pontbeli érintőt (szintén gyakori vizsgafeladat) a derivált függvény segítségével.

Az érintő egyenlete

y=f(x0)+f′(x0) (x−x0)y = f(x_0) + f'(x_0)\,(x-x_0)

Egy egyszerű példa: érintő a parabolához

Maradjunk az f(x)=x2f(x)=x^{2} függvénynél és az x0=1x_0=1 pontnál. Két szám kell: f(1)=1f(1)=1 és az imént kiszámolt f′(1)=2f'(1)=2. Beírva a képletbe: y=1+2(x−1)=2x−1y=1+2(x-1)=2x-1. Ellenőrizd: az x=1x=1 helyen az egyenes is 1-et ad, tehát tényleg átmegy az érintési ponton, és a meredeksége 2.

Differenciálhatóság és folytonosság

Ha egy függvény differenciálható egy pontban, akkor ott folytonos is. Fordítva nem igaz: f(x)=∣x∣f(x)=|x| a 0-ban folytonos, de a bal és jobb oldali differenciahányados határértéke −1-1 és 11, tehát a derivált nem létezik. A grafikon töréspontjában és a függőleges érintőnél nincs derivált.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. Az alapderiváltak

Az alábbiakban összeszedtem Neked a deriválás alapszabályait. Ezeket érdemes először alaposan begyakorolni, mielőtt áttérünk a bonyolultabb összefüggésekre.

f(x)f′(x)Megjegyzés
cc00c tetszőleges konstans
xnx^nn xn−1n\,x^{n-1}minden valós n kitevőre
x\sqrt{x}12x\dfrac{1}{2\sqrt{x}}x > 0
1x\dfrac{1}{x}−1x2-\dfrac{1}{x^{2}}x ≠ 0
exe^{x}exe^{x}önmaga deriváltja
axa^{x}axln⁡aa^{x}\ln aa > 0, a ≠ 1
ln⁡x\ln x1x\dfrac{1}{x}x > 0
log⁡ax\log_a x1xln⁡a\dfrac{1}{x\ln a}x > 0, a > 0, a ≠ 1
sin⁡x\sin xcos⁡x\cos x
cos⁡x\cos x−sin⁡x-\sin x
tg⁡x\operatorname{tg} x1cos⁡2x\dfrac{1}{\cos^{2} x}x ≠ π/2 + kπ
ctg⁡x\operatorname{ctg} x−1sin⁡2x-\dfrac{1}{\sin^{2} x}x ≠ kπ
arcsin⁡x\arcsin x11−x2\dfrac{1}{\sqrt{1-x^{2}}}|x| < 1
arccos⁡x\arccos x−11−x2-\dfrac{1}{\sqrt{1-x^{2}}}|x| < 1
arctg⁡x\operatorname{arctg} x11+x2\dfrac{1}{1+x^{2}}minden valós x-re
sh⁡x\operatorname{sh} xch⁡x\operatorname{ch} xhiperbolikus szinusz
ch⁡x\operatorname{ch} xsh⁡x\operatorname{sh} xitt nincs mínusz, mint a sima sinusnál

Egy egyszerű példa: három sor a táblázatból

A táblázat használata tényleg csak kikeresés. Az x5x^{5} deriváltja a hatványszabály szerint 5x45x^{4}: a kitevő előre jön, és eggyel csökken. Az exe^{x} deriváltja önmaga, az exe^{x}. A sin⁡x\sin x deriváltja cos⁡x\cos x, mínusz nélkül; a mínusz a cos⁡x\cos x deriválásánál jön be. Ha ezt a három sort magabiztosan tudod, a következő leckében ezeket fogjuk összerakni bonyolultabb függvényekké.

A hatványszabály mindent lefed, aminek x az alapja

A (xn)′=n xn−1(x^n)'=n\,x^{n-1} szabály nem csak egész kitevőkre igaz. A gyököt és a törtet is érdemes előbb hatványba átírni, mert utána egy lépés az egész: x23=x2/3\sqrt[3]{x^{2}}=x^{2/3}, tehát a deriváltja 23x−1/3\tfrac{2}{3}x^{-1/3}; illetve 1x4=x−4\frac{1}{x^{4}}=x^{-4}, tehát a deriváltja −4x−5-4x^{-5}.

3. Tipikus hibák

  • A konstans elfelejtése. (3x4)′=12x3(3x^{4})'=12x^{3}, nem 4x34x^{3}: a konstans szorzó végig ott marad.
  • A hatványszabály exponenciális függvényre. (2x)′(2^{x})' nem x⋅2x−1x\cdot 2^{x-1}, hanem 2xln⁡22^{x}\ln 2. Ha a kitevőben van az xx, exponenciális szabály kell, nem hatványszabály.
  • Deriválás a definíciós tartomány ellenőrzése nélkül. (ln⁡x)′=1x(\ln x)'=\tfrac{1}{x} csak x>0x>0 esetén; a képlet önmagában nem figyelmeztet arra, hol nincs értelmezve a függvény.
  • Összekeverjük a deriváltfüggvényt a pontbeli deriválttal. f′(x)f'(x) egy függvény, f′(3)f'(3) egy szám. Az érintő egyenletéhez az utóbbi kell: előbb deriválunk, utána helyettesítünk.
Ingyenes szabályösszegző ehhez a témáhozAz összes deriválási és integrálási szabály és az alapderiváltak egy nyomtatható lapon, e-mailben, ingyen.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Ezt a témát a heti csoportos órán is vesszük, felvétellel, alkalmanként pár ezer forintért.