Ingyenes tananyagok

Valószínűségszámítás

Folytonos valószínűségi változók

Ha minden egyes érték valószínűsége nulla: sűrűségfüggvény, terület mint valószínűség, és a várható érték integrállal.

15 perc olvasás

1. Miért kell új eszköz

Mérjük meg egy alkatrész átmérőjét. Mennyi a valószínűsége, hogy pontosan 12,00000012{,}000000\dots mm lesz? Nulla — hiszen végtelen sok lehetséges érték van, és ha bármelyiknek pozitív valószínűséget adnánk, az összegük túllépné az 11-et.

Egy folytonos valószínűségi változónál tehát P(X=a)=0P(X=a)=0 minden konkrét aa-ra, és a diszkrét esetben megszokott eloszlástáblázat használhatatlan. Értelmes kérdés csak intervallumokra tehető fel: mekkora eséllyel esik az átmérő 11,911{,}9 és 12,112{,}1 mm közé?

A nulla valószínűség nem lehetetlenség

Itt válik el a két fogalom, amit a diszkrét esetben nyugodtan lehetett azonosítani. A mérés eredménye lesz valamilyen konkrét szám, tehát bekövetkezik egy nulla valószínűségű esemény. Ennek egyik gyakorlati következménye, hogy folytonos változóknál a << és a \le jelek felcserélhetők: P(a<X<b)=P(aXb)P(a<X<b)=P(a\le X\le b).

2. Az eloszlásfüggvény

Az eloszlásfüggvény definíciója változatlan; ez az a fogalom, amelyik a diszkrét és a folytonos esetet összeköti:

Eloszlásfüggvény

F(x)=P(X<x)F(x)=P(X<x)

A tulajdonságai is ugyanazok — monoton növekvő, a végtelenben 00-hoz, illetve 11-hez tart —, egyetlen lényeges különbséggel: a folytonos változó eloszlásfüggvénye folytonos, nincsenek benne ugrások. Az ugrás nagysága ugyanis épp az adott érték valószínűsége lenne, ami most nulla.

Innen jön a legfontosabb gyakorlati képlet:

P(a<X<b)=F(b)F(a)P(a<X<b)=F(b)-F(a)

3. A sűrűségfüggvény

A diszkrét eloszlás súlyainak a folytonos megfelelője a sűrűségfüggvény. Nem valószínűséget ad meg, hanem azt, hogy a valószínűség milyen sűrűn oszlik el az adott hely környékén — épp úgy, ahogy egy rúd tömegsűrűsége sem tömeg, de integrálva azt adja.

Sűrűség és eloszlásfüggvény kapcsolata

F(x)=xf(t)dt,f(x)=F(x)F(x)=\int_{-\infty}^{x}f(t)\,dt,\qquad f(x)=F'(x)

Egy függvény akkor lehet sűrűségfüggvény, ha két feltétel teljesül:

  • f(x)0f(x)\ge 0 minden xx-re,
  • f(x)dx=1\int_{-\infty}^{\infty}f(x)\,dx=1 — a teljes terület egy.

És a legfontosabb, amit a feladatokban használunk: a valószínűség a görbe alatti terület.

Valószínűség mint terület

P(a<X<b)=abf(x)dxP(a<X<b)=\int_{a}^{b}f(x)\,dx

A sűrűség értéke lehet 1-nél nagyobb

Az f(x)f(x) nem valószínűség, ezért nincs felső korlátja. Ha például XX egyenletes a [0;0,5][0;\,0{,}5] intervallumon, akkor f(x)=2f(x)=2 — a magasság kettő, a szélesség fél, a terület mégis egy. Ami sosem lehet egynél nagyobb, az a terület, azaz az FF értéke.

4. Várható érték, szórás, medián

A képletek a diszkrét eset mintájára készülnek: az összegzés helyére integrál, a valószínűségek helyére f(x)dxf(x)\,dx kerül.

Várható érték és szórásnégyzet

E(X)=xf(x)dx,D2(X)=E(X2)[E(X)]2=x2f(x)dx[E(X)]2E(X)=\int_{-\infty}^{\infty}x\,f(x)\,dx,\qquad D^{2}(X)=E(X^{2})-\bigl[E(X)\bigr]^{2}=\int_{-\infty}^{\infty}x^{2}f(x)\,dx-\bigl[E(X)\bigr]^{2}

Általánosabban egy függvény várható értéke E(g(X))=g(x)f(x)dxE\bigl(g(X)\bigr)=\int g(x)f(x)\,dx, és a korábbi szabályok — linearitás, a szórásnégyzet Steiner-alakja, független változók szórásnégyzetének összeadódása — mind érvényben maradnak.

A medián az az érték, ami kettévágja az eloszlást: fele valószínűség alatta, fele fölötte. Ezt az eloszlásfüggvényből lehet megkapni, és általánosítva ugyanígy számoljuk a kvantiliseket is:

F(m)=0,5(mediaˊn),F(xq)=q(q-kvantilis)F(m)=0{,}5\quad\text{(medián)},\qquad F(x_{q})=q\quad (q\text{-kvantilis})

Aszimmetrikus eloszlásnál az átlag és a medián eltér

Ha az eloszlás jobbra elnyújtott — mint a legtöbb élettartam- vagy jövedelemeloszlás —, akkor a néhány nagyon nagy érték felhúzza az átlagot, a medián viszont nem érzékeny rájuk. Ezért közöl a statisztika ilyenkor mediánt: az „tipikusabb”, mint a várható érték.

5. Kidolgozott példák

Paraméteres sűrűségfüggvény végigszámolva

Legyen f(x)=cxf(x)=cx, ha 0x20\le x\le 2, és f(x)=0f(x)=0 egyébként. (a) Mennyi cc? (b) Írd fel FF-et. (c) Mennyi E(X)E(X) és D(X)D(X)? (d) Mennyi P(X>1,5)P(X>1{,}5) és a medián?

  1. (a) A teljes terület egy:
    02cxdx=c[x22]02=2c=1  c=12\int_{0}^{2}cx\,dx=c\left[\frac{x^{2}}{2}\right]_{0}^{2}=2c=1\ \Longrightarrow\ c=\frac{1}{2}
  2. (b) Integrálás nullától xx-ig:
    F(x)=0xt2dt=x24(0x2)F(x)=\int_{0}^{x}\frac{t}{2}\,dt=\frac{x^{2}}{4}\quad (0\le x\le 2)
    F(x)={0,x<0x24,0x21,x>2F(x)=\begin{cases} 0, & x<0 \\ \dfrac{x^{2}}{4}, & 0\le x\le 2 \\ 1, & x>2 \end{cases}
    Ellenőrzés: F(2)=1F(2)=1, ahogy kell.
  3. (c) A két integrál:
    E(X)=02xx2dx=[x36]02=86=431,333E(X)=\int_{0}^{2}x\cdot\frac{x}{2}\,dx=\left[\frac{x^{3}}{6}\right]_{0}^{2}=\frac{8}{6}=\frac{4}{3}\approx 1{,}333
    E(X2)=02x2x2dx=[x48]02=2E(X^{2})=\int_{0}^{2}x^{2}\cdot\frac{x}{2}\,dx=\left[\frac{x^{4}}{8}\right]_{0}^{2}=2
    D2(X)=2(43)2=2169=29,D(X)=230,471D^{2}(X)=2-\left(\frac{4}{3}\right)^{2}=2-\frac{16}{9}=\frac{2}{9},\qquad D(X)=\frac{\sqrt{2}}{3}\approx 0{,}471
  4. (d) P(X>1,5)=1F(1,5)=12,254=0,4375P(X>1{,}5)=1-F(1{,}5)=1-\frac{2{,}25}{4}=0{,}4375, a medián pedig
    m24=0,5  m=21,414\frac{m^{2}}{4}=0{,}5\ \Longrightarrow\ m=\sqrt{2}\approx 1{,}414
    A medián kisebb a várható értéknél — a sűrűség jobbra növekszik, tehát az eloszlás balra elnyújtott.

Nem korlátos értékkészlet: mikor létezik a várható érték

Legyen f(x)=3x4f(x)=\dfrac{3}{x^{4}}, ha x1x\ge 1, és 00 egyébként. Ellenőrizd, hogy sűrűségfüggvény, és számold ki a várható értékét, szórását, valamint a P(X>2)P(X>2) valószínűséget.

  1. Az integrál improprius, de konvergens:
    13x4dx=[1x3]1=0(1)=1\int_{1}^{\infty}\frac{3}{x^{4}}\,dx=\left[-\frac{1}{x^{3}}\right]_{1}^{\infty}=0-(-1)=1
    Nemnegatív, az integrálja egy: sűrűségfüggvény.
  2. Az eloszlásfüggvény ugyanezzel a primitív függvénnyel:
    F(x)=11x3(x1)  P(X>2)=1F(2)=18=0,125F(x)=1-\frac{1}{x^{3}}\quad (x\ge 1)\ \Longrightarrow\ P(X>2)=1-F(2)=\frac{1}{8}=0{,}125
  3. E(X)=1x3x4dx=31x3dx=312=32E(X)=\int_{1}^{\infty}x\cdot\frac{3}{x^{4}}\,dx=3\int_{1}^{\infty}x^{-3}\,dx=3\cdot\frac{1}{2}=\frac{3}{2}
    E(X2)=31x2dx=3,D2(X)=394=34,D(X)0,866E(X^{2})=3\int_{1}^{\infty}x^{-2}\,dx=3,\qquad D^{2}(X)=3-\frac{9}{4}=\frac{3}{4},\qquad D(X)\approx 0{,}866
  4. Érdemes megnézni, mi történne f(x)=1/x2f(x)=1/x^{2} esetén: a sűrűség rendben lenne, de az E(X)=x1dxE(X)=\int x^{-1}dx divergálna. Vannak tehát olyan eloszlások, amelyeknek nincs várható értéke — a nehéz farkú eloszlásoknál ez nem elméleti kuriózum, hanem valós modellezési kérdés.

Miért nem cserélhető fel a függvény és a várható érték

Egy négyzet alakú lemez oldalhossza az első példa XX változója (méterben). Mennyi a lemez területének várható értéke?

  1. A terület T=X2T=X^{2}, tehát a keresett mennyiség E(X2)E(X^{2}) — amit már kiszámoltunk:
    E(T)=E(X2)=2 m2E(T)=E(X^{2})=2\ \text{m}^{2}
  2. A kézenfekvőnek tűnő, de hibás gondolatmenet az lenne, hogy az átlagos oldalhossz 4/34/3, tehát az átlagos terület ennek a négyzete:
    [E(X)]2=(43)2=1691,78  2\bigl[E(X)\bigr]^{2}=\left(\frac{4}{3}\right)^{2}=\frac{16}{9}\approx 1{,}78\ \ne\ 2
  3. A kettő különbsége éppen a szórásnégyzet: E(X2)[E(X)]2=D2(X)=2/9E(X^{2})-[E(X)]^{2}=D^{2}(X)=2/9. Nem lineáris függvénynél tehát E(g(X))g(E(X))E\bigl(g(X)\bigr)\ne g\bigl(E(X)\bigr), és az eltérés annál nagyobb, minél nagyobb az ingadozás. Csak a lineáris gg esetén egyezik a kettő.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.