Ingyenes tananyagok

Analízis 2

Kettős integrál

Integrálás nem egy szakaszon, hanem egy síkbeli tartományon: hogyan lesz belőle két egyszeres integrál, és hogyan írjuk fel a határokat.

14 perc olvasás

1. Mit jelent a kettős integrál?

Az egyváltozós határozott integrál a görbe alatti területet adta meg egy szakasz fölött. A kettős integrál ugyanez egy dimenzióval feljebb: egy z=f(x,y)z=f(x,y) felület alatti térfogatot ad meg egy síkbeli TT tartomány fölött. Ebben a leckében azt szeretném megmutatni Neked, hogy a kettős integrál nem új technika, hanem két egymás utáni régi integrál, és a nehézség szinte mindig a határok felírásában van, nem a számolásban.

A kettős integrál

∬Tf(x,y) dA ≈ ∑if(xi,yi) ΔAi\iint_{T}f(x,y)\,dA\ \approx\ \sum_{i} f(x_i,y_i)\,\Delta A_i

A gondolat szó szerint ugyanaz, mint egy változóban: felosztjuk a tartományt apró darabokra, minden darab fölé egy hasábot állítunk, és összeadjuk a térfogatukat. Az integrál ennek az összegnek a határértéke.

Egy egyszerű példa: a doboz

Legyen f(x,y)=2f(x,y)=2 konstans a T=[0,3]×[0,1]T=[0,3]\times[0,1] téglalapon. A felület egy vízszintes sík 2 magasságban, alatta egy 3×1×23\times1\times2-es doboz van, aminek a térfogata 6. A kettős integrál pontosan ezt adja: minden apró hasáb magassága 2, az alapterületek összege a téglalap területe, 3, tehát ∬T2 dA=2⋅3=6\iint_T 2\,dA=2\cdot3=6. Ha a magasság helyről helyre változik, ugyanezt csináljuk, csak a hasábok nem egyformák.

Ha f≡1f\equiv 1, akkor minden hasáb magassága 1, tehát az integrál éppen a tartomány területét adja. Ez praktikus önellenőrzés: ha egy területszámítás nem jön ki, valószínűleg a határokkal van baj, nem a függvénnyel.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. Integrálás téglalapon: a Fubini-tétel

A jó hír az, hogy soha nem kell kettős határértéket számolni. A Fubini-tétel szerint a kettős integrál két egymás utáni egyváltozós integrálásra bomlik.

Fubini-tétel téglalapon

∬[a,b]×[c,d]f(x,y) dA=∫ab ⁣ ⁣(∫cdf(x,y) dy)dx=∫cd ⁣ ⁣(∫abf(x,y) dx)dy\iint_{[a,b]\times[c,d]}f(x,y)\,dA=\int_{a}^{b}\!\!\left(\int_{c}^{d}f(x,y)\,dy\right)dx=\int_{c}^{d}\!\!\left(\int_{a}^{b}f(x,y)\,dx\right)dy

A belső integrálásnál a másik változó konstansnak számít, pontosan úgy, ahogy a parciális deriválásnál. Téglalapon a sorrend szabadon választható, mindkettő ugyanazt adja. Próbáld ki a dobozon: ∫03(∫012 dy)dx=∫032 dx=6\int_0^3\left(\int_0^1 2\,dy\right)dx=\int_0^3 2\,dx=6, pontosan az, amit a térfogatból tudtunk. Egy kicsit érdekesebb integrandussal ugyanez a menet:

Példa

Számítsuk ki az ∬T(x+2y) dA\iint_{T}(x+2y)\,dA integrált, ahol T=[0,1]×[0,2]T=[0,1]\times[0,2].

  1. Belső integrál y szerint, az x-et konstansnak véve:
    ∫02(x+2y) dy=[xy+y2]y=0y=2=2x+4\int_{0}^{2}(x+2y)\,dy=\Big[xy+y^{2}\Big]_{y=0}^{y=2}=2x+4
  2. Külső integrál x szerint. Itt már közönséges egyváltozós integrál áll:
    ∫01(2x+4) dx=[x2+4x]01=5\int_{0}^{1}(2x+4)\,dx=\Big[x^{2}+4x\Big]_{0}^{1}=5

Ellenőrzés: a belső integrál eredménye

A belső integrálás után a beintegrált változónak el kell tűnnie. Ha az első lépés eredményében még mindig szerepel y, akkor vagy a határokat, vagy a változót tévesztetted el. Ez a leggyorsabb hibaszűrő az egész témakörben.

3. Normáltartomány: amikor a határok függvények

A valódi feladatokban a tartomány ritkán téglalap. A leggyakoribb eset a normáltartomány: az egyik változó két konstans között mozog, a másik pedig két függvény között.

x szerint normáltartomány

T={(x,y) : a≤x≤b,  g1(x)≤y≤g2(x)}⟹∬Tf dA=∫ab∫g1(x)g2(x)f(x,y) dy dxT=\{(x,y)\ :\ a\le x\le b,\ \ g_1(x)\le y\le g_2(x)\}\quad\Longrightarrow\quad \iint_{T}f\,dA=\int_{a}^{b}\int_{g_1(x)}^{g_2(x)}f(x,y)\,dy\,dx

A külső határok mindig számok

Ez a témakör egyetlen igazán megjegyzendő szabálya. A belső integrál határai függhetnek a külső változótól, a külső integrál határai viszont mindig konstansok. Ha a végeredményben x vagy y maradt, a felírás hibás: az integrál értéke szám, nem függvény.

Egy egyszerű példa: háromszög fölött

Legyen TT az a háromszög, amit az xx tengely, az y=xy=x egyenes és az x=1x=1 egyenes határol, és számoljuk ki a területét kettős integrállal (f≡1f\equiv1). Egy rögzített xx-nél az yy 0-tól xx-ig fut, az xx pedig 0-tól 1-ig: ∫01∫0x1 dy dx=∫01x dx=12\int_0^1\int_0^x 1\,dy\,dx=\int_0^1 x\,dx=\frac12. Ez tényleg a háromszög területe. Figyeld meg: a belső határ függött xx-től, a külső két szám volt.

A határok felírása mindig ugyanaz a három lépés, ezt érdemes minden feladatnál végigjárni:

  1. Rajzold le a tartományt. Ez nem elhagyható lépés, hanem maga a feladat nehezebbik fele. Keresd meg a határoló görbék metszéspontjait.
  2. Vetítsd le a külső változó tengelyére. Az árnyék két széle adja a külső, konstans határokat.
  3. Húzz egy függőleges egyenest egy tetszőleges x-nél. Ahol belép a tartományba, az az alsó, ahol kilép, az a felső belső határ.

Példa: két görbe közötti tartomány

Számítsuk ki az ∬T(x+y) dA\iint_{T}(x+y)\,dA integrált, ahol TT az y=x2y=x^{2} parabola és az y=xy=x egyenes közötti tartomány.

  1. Metszéspontok: x2=xx^{2}=x, tehát x=0x=0 és x=1x=1. Ez adja a külső határokat.
  2. Melyik van felül? A (0,1)(0,1) intervallumon x2<xx^{2}<x (próbáld ki x=12x=\tfrac12-nél), tehát a parabola az alsó, az egyenes a felső határ: x2≤y≤xx^{2}\le y\le x.
  3. Belső integrál:
    ∫x2x(x+y) dy=[xy+y22]y=x2y=x=32x2−x3−x42\int_{x^{2}}^{x}(x+y)\,dy=\Big[xy+\tfrac{y^{2}}{2}\Big]_{y=x^{2}}^{y=x}=\frac32x^{2}-x^{3}-\frac{x^{4}}{2}
  4. Külső integrál:
    ∫01(32x2−x3−x42)dx=12−14−110=320\int_{0}^{1}\left(\frac32x^{2}-x^{3}-\frac{x^{4}}{2}\right)dx=\frac12-\frac14-\frac{1}{10}=\frac{3}{20}

4. Az integrálási sorrend cseréje

Ugyanaz a tartomány általában kétféleképpen is leírható: x szerint és y szerint normálként. A két felírás ugyanazt az értéket adja, de a számolás nehézsége drámaian eltérhet.

A határokat nem lehet egyszerűen felcserélni

A sorrendcsere nem annyi, hogy a dy dxdy\,dx helyére dx dydx\,dy-t írsz, és a határokat átmásolod. A tartományt újra le kell írni a másik változó szemszögéből, és ehhez gyakorlatilag mindig rajzolni kell.

Példa: amikor a csere ment meg

Számítsuk ki az ∫01∫x1ey2 dy dx\displaystyle\int_{0}^{1}\int_{x}^{1}e^{y^{2}}\,dy\,dx integrált. A belső integrál reménytelen: az ey2e^{y^{2}} függvénynek nincs elemi primitív függvénye.

  1. Olvasd ki a tartományt a határokból: 0≤x≤10\le x\le 1 és x≤y≤1x\le y\le 1. Ez az y=xy=x egyenes fölötti háromszög az egységnégyzetben.
  2. Írd le ugyanezt y szerint: az y most 0-tól 1-ig megy, és egy rögzített y-nál az x a 0-tól az yy-ig fut. Vagyis 0≤y≤10\le y\le 1, 0≤x≤y0\le x\le y.
  3. Számolj a másik sorrendben. Most az ey2e^{y^{2}} a belső integrálban konstansnak számít:
    ∫01∫0yey2 dx dy=∫01y ey2 dy=[ey22]01=e−12\int_{0}^{1}\int_{0}^{y}e^{y^{2}}\,dx\,dy=\int_{0}^{1}y\,e^{y^{2}}\,dy=\left[\frac{e^{y^{2}}}{2}\right]_{0}^{1}=\frac{e-1}{2}

A csere után a maradék integrál f′f\frac{f'}{f}-szerű helyettesítés, néhány másodperc. Ha egy feladatban a belső integrál elvégezhetetlennek tűnik, ez szinte biztosan a keresett trükk.

5. Tipikus hibák

  • Változó a külső határokban. A külső integrál határai mindig konstansok. Ha nem azok, a tartomány felírása hibás.
  • A belső integrálásnál a másik változó „elfelejtése”. Az ∫(x+2y) dy\int (x+2y)\,dy integrálban az x konstans, tehát xyxy lesz belőle, nem x22\frac{x^{2}}{2}.
  • Rajz nélküli sorrendcsere. A határok átmásolása szinte mindig rossz eredményt ad. Az egyetlen megbízható út: felrajzolni a tartományt és újra leolvasni.
  • Alsó és felső határ felcserélése. Két görbe közti tartománynál ellenőrizd egy belső pont behelyettesítésével, melyik van felül. Fordítva a végeredmény előjelet vált.
  • Negatív terület. Ha f≥0f\ge 0 és negatív eredményt kaptál, a határok cseréltek fel. Mindig nézd meg, hogy az eredmény előjele értelmes-e.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.