Ingyenes tananyagok

Analízis 2

Differenciálegyenletek: alapfogalmak

Mit jelent az, hogy egy egyenlet ismeretlenje nem szám, hanem függvény: rend, általános és partikuláris megoldás, kezdetiérték-feladat.

10 perc olvasás

1. Mi az a differenciálegyenlet?

Ebben a leckében még nem oldunk meg nehéz egyenleteket: a célom az, hogy a fogalmakat tisztázzuk, mert a további leckék mind ezekre épülnek. Egy közönséges egyenletben az ismeretlen egy szám: az x2−5x+6=0x^{2}-5x+6=0 megoldása a 2 és a 3. Differenciálegyenletben az ismeretlen egy függvény, és az egyenletben nemcsak a függvény, hanem a deriváltja is szerepel:

y′=2x,y′+3y=0,y′′−4y′+4y=exy'=2x,\qquad y'+3y=0,\qquad y''-4y'+4y=e^{x}

Megoldani annyit tesz: megtalálni minden olyan függvényt, ami behelyettesítve azonosságot ad. Az elsőnél ez könnyű — ez gyakorlatilag egy integrálás:

y′=2x⟹y=x2+Cy'=2x\quad\Longrightarrow\quad y=x^{2}+C

Vedd észre a +C+C-t: nem egyetlen megoldás van, hanem végtelen sok, egy egész függvénysereg. Ez a differenciálegyenletek alaptapasztalata, és minden további fogalom ebből következik.

Miért ez az egész?

A természettörvények nagy része differenciálegyenlet alakjában fogalmazódik meg, mert azt írják le, hogy egy mennyiség hogyan változik. A radioaktív bomlás (y′=−kyy'=-ky), a lehűlés, a rezgőmozgás (y′′+ω2y=0y''+\omega^{2}y=0) vagy egy RC-kör feszültsége mind ilyen. A megoldás az, ami megmondja, mi lesz a rendszerrel az idő múlásával.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. Rend és típus

Mielőtt bármit megoldanál, be kell sorolni az egyenletet — a megoldási módszer ugyanis kizárólag a típustól függ. Az óráimon mindig ezt a három kérdést kérem először, mert ha a besorolás megvan, a feladat fele kész:

  • Mennyi a rendje? A legmagasabb előforduló derivált rendje. Az y′+3y=xy'+3y=x elsőrendű, az y′′−4y′+4y=0y''-4y'+4y=0 másodrendű.
  • Közönséges vagy parciális? Ha az ismeretlen függvény egyváltozós, az egyenlet közönséges (ez a mi esetünk); ha többváltozós és parciális deriváltak szerepelnek benne, akkor parciális differenciálegyenlet — az már külön tárgy.
  • Lineáris? Akkor lineáris, ha az yy és a deriváltjai csak első hatványon, egymással nem összeszorozva szerepelnek. Az y′+xy=sin⁡xy'+xy=\sin x lineáris; az y′=y2y'=y^{2} vagy az y y′=xy\,y'=x nem.

Egy egyszerű példa: három egyenlet besorolása

  • y′=x2y'=x^{2}: elsőrendű (csak y′y' van benne), lineáris (az yy nem is szerepel, a derivált első hatványon). Megoldani egy integrálás.
  • y′′+y=0y''+y=0: másodrendű, lineáris. Ez a rezgőmozgás egyenlete; a megoldásai szinuszok és koszinuszok, amit a másodrendű leckében fogunk kihozni.
  • y′=y2y'=y^{2}: elsőrendű, de nem lineáris, mert az yy négyzeten áll. Ide a szétválasztható módszer kell.

A linearitás az y-ra vonatkozik, nem az x-re

Az y′+x2y=ex3y'+x^{2}y=e^{x^{3}} egyenlet lineáris, pedig tele van csúnya xx-es kifejezéssel. Az xx szerepelhet akárhogyan: ő csak együttható. Csak az számít, hogyan szerepel benne az yy és a deriváltjai. Ez a különbségtétel dönti el, hogy melyik lecke módszerét kell elővenned.

3. Általános és partikuláris megoldás

Az nn-edrendű egyenlet általános megoldásában nn darab szabad konstans van — annyi, ahányszor integrálni kellett hozzá.

  • Általános megoldás: a konstansokat tartalmazó függvénysereg, ami az összes megoldást leírja. Elsőrendűnél egy konstans, másodrendűnél kettő.
  • Partikuláris megoldás: a seregnek egy konkrét tagja, amit a konstansok rögzítésével kapunk.

Példa

Az y′=yy'=y egyenlet általános megoldása y=Cexy=Ce^{x}. Ez egy görbesereg: minden CC egy másik exponenciális görbét ad, és ezek kitöltik a síkot. A y=3exy=3e^{x} ennek egy partikuláris megoldása.

Geometriailag ez azt jelenti, hogy az általános megoldás görbék serege, és a sík (majdnem) minden pontján pontosan egy ilyen görbe halad át. Egy konkrét megoldás kiválasztásához tehát elég egyetlen pontot megadni — ez vezet a következő fogalomhoz.

4. Kezdetiérték-feladat

A feladatok többsége nem áll meg az általános megoldásnál, hanem megad egy feltételt is, például azt, hogy a keresett függvény milyen értéket vesz fel egy adott helyen:

Kezdetiérték-feladat

y′=f(x,y),y(x0)=y0y'=f(x,y),\qquad y(x_{0})=y_{0}

Az eljárás mindig ugyanez a két lépés: előbb az általános megoldás, utána a konstans. Fordítva nem működik, és félmegoldásért nincs teljes pontszám.

Példa

Oldjuk meg az y′=2xy'=2x egyenletet az y(1)=5y(1)=5 feltétellel. Az általános megoldás y=x2+Cy=x^{2}+C, ide behelyettesítve:

5=12+C ⟹ C=4 ⟹ y=x2+45=1^{2}+C\ \Longrightarrow\ C=4\ \Longrightarrow\ y=x^{2}+4

Másodrendűnél két feltétel kell

Ha az egyenlet másodrendű, két konstans van, tehát két adat kell a rögzítésükhöz — jellemzően y(x0)y(x_0) és y′(x0)y'(x_0). Ilyenkor a behelyettesítés egy kétismeretlenes lineáris egyenletrendszert ad; ehhez a második egyenlethez a megoldás deriváltját is fel kell írni.

5. Ellenőrzés és iránymező

A differenciálegyenleteknek van egy nagy előnyük a vizsgán: a megoldás mindig ellenőrizhető. Deriváld vissza, amit kaptál, és helyettesítsd be az eredeti egyenletbe. Ha azonosságot kapsz, jó; ha nem, ott a hiba. Ez a lépés két percbe kerül, és a legtöbb elrontott feladatot megmenti.

Ellenőrzés

Igaz-e, hogy y=Ce−3xy=Ce^{-3x} megoldása az y′+3y=0y'+3y=0 egyenletnek?

y′=−3Ce−3x ⟹ y′+3y=−3Ce−3x+3Ce−3x=0✓y'=-3Ce^{-3x}\ \Longrightarrow\ y'+3y=-3Ce^{-3x}+3Ce^{-3x}=0\quad\checkmark

Van egy szemléletes eszköz is. Az y′=f(x,y)y'=f(x,y) egyenlet a sík minden pontjában megmondja, mekkora meredekségű a rajta áthaladó megoldás. Ha sok pontban felrajzolunk egy rövid, ilyen meredekségű vonaldarabot, megkapjuk az iránymezőt, amiből a megoldásgörbék alakja leolvasható anélkül, hogy bármit megoldanánk. Az y′=yy'=y iránymezője például a tengely fölött felfelé, alatta lefelé mutat, egyre meredekebben — pontosan az exponenciális viselkedés.

Innen hova tovább

A következő három lecke egy-egy megoldható típust vesz sorra: szétválasztható változójú, elsőrendű lineáris, majd a másodrendű állandó együtthatós egyenletek. A besorolás tehát nem formaság: ez dönti el, melyik módszert veszed elő.

6. Tipikus hibák

  • A +C+C elhagyása. Enélkül nem az általános megoldást adtad meg, csak egy darabot belőle. Differenciálegyenletnél ez tartalmi hiba, nem figyelmetlenség.
  • Kevesebb konstans, mint amennyi a rend. Másodrendű egyenlet általános megoldásában két független konstansnak kell lennie. Ha csak egy van, valamit elveszítettél útközben.
  • A kezdeti feltétel túl korai behelyettesítése. Előbb mindig az általános megoldást írd fel teljesen, és csak a legvégén rögzítsd a konstanst.
  • Rossz típusbesorolás. Egy nemlineáris egyenletre alkalmazott lineáris módszer értelmes kinézetű, de hamis eredményt ad. A besorolás az első lépés, nem az utolsó.
  • Az ellenőrzés kihagyása. A visszahelyettesítés gyakorlatilag ingyen van, és minden számolási hibát megmutat.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.