Analízis 2
Differenciálegyenletek: alapfogalmak
Mit jelent az, hogy egy egyenlet ismeretlenje nem szám, hanem függvény: rend, általános és partikuláris megoldás, kezdetiérték-feladat.
10 perc olvasás
1. Mi az a differenciálegyenlet?
Egy közönséges egyenletben az ismeretlen egy szám: az megoldása a 2 és a 3. Differenciálegyenletben az ismeretlen egy függvény, és az egyenletben nemcsak a függvény, hanem a deriváltja is szerepel:
Megoldani annyit tesz: megtalálni minden olyan függvényt, ami behelyettesítve azonosságot ad. Az elsőnél ez könnyű — ez gyakorlatilag egy integrálás:
Vedd észre a -t: nem egyetlen megoldás van, hanem végtelen sok, egy egész függvénysereg. Ez a differenciálegyenletek alaptapasztalata, és minden további fogalom ebből következik.
Miért ez az egész?
A természettörvények nagy része differenciálegyenlet alakjában fogalmazódik meg, mert azt írják le, hogy egy mennyiség hogyan változik. A radioaktív bomlás (), a lehűlés, a rezgőmozgás () vagy egy RC-kör feszültsége mind ilyen. A megoldás az, ami megmondja, mi lesz a rendszerrel az idő múlásával.
2. Rend és típus
Mielőtt bármit megoldanál, be kell sorolni az egyenletet — a megoldási módszer ugyanis kizárólag a típustól függ. Három kérdést érdemes feltenni.
- Mennyi a rendje? A legmagasabb előforduló derivált rendje. Az elsőrendű, az másodrendű.
- Közönséges vagy parciális? Ha az ismeretlen függvény egyváltozós, az egyenlet közönséges (ez a mi esetünk); ha többváltozós és parciális deriváltak szerepelnek benne, akkor parciális differenciálegyenlet — az már külön tárgy.
- Lineáris? Akkor lineáris, ha az és a deriváltjai csak első hatványon, egymással nem összeszorozva szerepelnek. Az lineáris; az vagy az nem.
A linearitás az y-ra vonatkozik, nem az x-re
Az egyenlet lineáris, pedig tele van csúnya -es kifejezéssel. Az szerepelhet akárhogyan: ő csak együttható. Csak az számít, hogyan szerepel benne az és a deriváltjai. Ez a különbségtétel dönti el, hogy melyik lecke módszerét kell elővenned.
3. Általános és partikuláris megoldás
Az -edrendű egyenlet általános megoldásában darab szabad konstans van — annyi, ahányszor integrálni kellett hozzá.
- Általános megoldás: a konstansokat tartalmazó függvénysereg, ami az összes megoldást leírja. Elsőrendűnél egy konstans, másodrendűnél kettő.
- Partikuláris megoldás: a seregnek egy konkrét tagja, amit a konstansok rögzítésével kapunk.
Példa
Az egyenlet általános megoldása . Ez egy görbesereg: minden egy másik exponenciális görbét ad, és ezek kitöltik a síkot. A ennek egy partikuláris megoldása.
Geometriailag ez azt jelenti, hogy az általános megoldás görbék serege, és a sík (majdnem) minden pontján pontosan egy ilyen görbe halad át. Egy konkrét megoldás kiválasztásához tehát elég egyetlen pontot megadni — ez vezet a következő fogalomhoz.
4. Kezdetiérték-feladat
A feladatok többsége nem áll meg az általános megoldásnál, hanem megad egy feltételt is, például azt, hogy a keresett függvény milyen értéket vesz fel egy adott helyen:
Kezdetiérték-feladat
Az eljárás mindig ugyanez a két lépés: előbb az általános megoldás, utána a konstans. Fordítva nem működik, és félmegoldásért nincs teljes pontszám.
Példa
Oldjuk meg az egyenletet az feltétellel. Az általános megoldás , ide behelyettesítve:
Másodrendűnél két feltétel kell
Ha az egyenlet másodrendű, két konstans van, tehát két adat kell a rögzítésükhöz — jellemzően és . Ilyenkor a behelyettesítés egy kétismeretlenes lineáris egyenletrendszert ad; ehhez a második egyenlethez a megoldás deriváltját is fel kell írni.
5. Ellenőrzés és iránymező
A differenciálegyenleteknek van egy nagy előnyük a vizsgán: a megoldás mindig ellenőrizhető. Deriváld vissza, amit kaptál, és helyettesítsd be az eredeti egyenletbe. Ha azonosságot kapsz, jó; ha nem, ott a hiba. Ez a lépés két percbe kerül, és a legtöbb elrontott feladatot megmenti.
Ellenőrzés
Igaz-e, hogy megoldása az egyenletnek?
Van egy szemléletes eszköz is. Az egyenlet a sík minden pontjában megmondja, mekkora meredekségű a rajta áthaladó megoldás. Ha sok pontban felrajzolunk egy rövid, ilyen meredekségű vonaldarabot, megkapjuk az iránymezőt, amiből a megoldásgörbék alakja leolvasható anélkül, hogy bármit megoldanánk. Az iránymezője például a tengely fölött felfelé, alatta lefelé mutat, egyre meredekebben — pontosan az exponenciális viselkedés.
Innen hova tovább
A következő három lecke egy-egy megoldható típust vesz sorra: szétválasztható változójú, elsőrendű lineáris, majd a másodrendű állandó együtthatós egyenletek. A besorolás tehát nem formaság: ez dönti el, melyik módszert veszed elő.
6. Tipikus hibák
- A elhagyása. Enélkül nem az általános megoldást adtad meg, csak egy darabot belőle. Differenciálegyenletnél ez tartalmi hiba, nem figyelmetlenség.
- Kevesebb konstans, mint amennyi a rend. Másodrendű egyenlet általános megoldásában két független konstansnak kell lennie. Ha csak egy van, valamit elveszítettél útközben.
- A kezdeti feltétel túl korai behelyettesítése. Előbb mindig az általános megoldást írd fel teljesen, és csak a legvégén rögzítsd a konstanst.
- Rossz típusbesorolás. Egy nemlineáris egyenletre alkalmazott lineáris módszer értelmes kinézetű, de hamis eredményt ad. A besorolás az első lépés, nem az utolsó.
- Az ellenőrzés kihagyása. A visszahelyettesítés gyakorlatilag ingyen van, és minden számolási hibát megmutat.
Elakadtál menet közben?
Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.