Ingyenes tananyagok

Analízis 2

Numerikus sorok alapjai

Mit jelent végtelen sok számot összeadni: részletösszegek, konvergencia, és az a két sor, amit minden továbbihoz mércének használunk.

12 perc olvasás

1. Végtelen összeg: a részletösszeg-sorozat

Ebben a leckében a sorok alapjait szedtem össze Neked: mit jelent egyáltalán végtelen sok számot összeadni, és melyik az a két-három sor, amit mindenképp ismerni kell. Végtelen sok számot ugyanis nem lehet „egyszerűen összeadni”: az összeadás kétváltozós művelet, akárhányszor is ismételjük, mindig véges sok tagnál járunk. A megoldás az, hogy a végtelen összeget határértékként definiáljuk.

Adjuk össze az első NN tagot. Az így kapott sNs_N szám már teljesen hétköznapi véges összeg, és belőlük egy sorozat áll össze: ez a részletösszeg-sorozat.

A sor összege

sN=∑n=1Nan⟹∑n=1∞an:=lim⁡N→∞sNs_N=\sum_{n=1}^{N}a_n \qquad\Longrightarrow\qquad \sum_{n=1}^{\infty}a_n:=\lim_{N\to\infty}s_N

A sor tehát pontosan akkor konvergens, ha a részletösszeg-sorozata konvergens, és ilyenkor a sor összege ennek a sorozatnak a határértéke. Ha a részletösszegek a végtelenbe tartanak vagy ugrálnak, a sor divergens.

Egy egyszerű példa: felezgetés

Nézzük az 12+14+18+116+…\frac12+\frac14+\frac18+\frac{1}{16}+\dots sort. A részletösszegek: s1=0,5s_1=0{,}5, s2=0,75s_2=0{,}75, s3=0,875s_3=0{,}875, s4=0,9375s_4=0{,}9375. Minden lépésben a hiányzó rész felét adjuk hozzá, tehát az 1-et sosem lépjük át, de tetszőlegesen megközelítjük: sN→1s_N\to 1. A sor összege 1. Pontosan ezt jelenti a „végtelen sok szám összege”: nem összeadunk végtelen sokat, hanem megnézzük, hová tartanak a véges összegek.

Két sorozat, ne keverd össze őket

Egy sornál mindig két sorozat van jelen: a tagok (an)(a_n) sorozata és a részletösszegek (sN)(s_N) sorozata. A konvergencia mindig az (sN)(s_N)-ről szól. A tagokról szóló állítások csak közvetve mondanak valamit a sorról, és ebből származik a témakör összes tipikus hibája.

Példa: teleszkópos sor

Néha a részletösszeg zárt alakban felírható, és akkor nincs is szükség semmilyen kritériumra. Nézzük a ∑n=1∞1n(n+1)\sum\limits_{n=1}^{\infty}\frac{1}{n(n+1)} sort. A tagot bontsuk két törtre:

1n(n+1)=1n−1n+1\frac{1}{n(n+1)}=\frac{1}{n}-\frac{1}{n+1}

Írjuk ki a részletösszeget, és figyeld, mi esik ki:

sN=(1−12)+(12−13)+⋯+(1N−1N+1)=1−1N+1s_N=\left(1-\frac12\right)+\left(\frac12-\frac13\right)+\dots+\left(\frac1N-\frac{1}{N+1}\right)=1-\frac{1}{N+1}

Minden belső tag kiejti a szomszédját, csak a két szélső marad. Innen sN→1s_N\to 1, tehát a sor konvergens és az összege 1.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. A mértani sor

Ez a legfontosabb sor az egész témakörben, mert az összege ismert, és később szinte minden összehasonlítás hozzá képest történik.

Mértani sor

∑n=0∞qn=11−q(∣q∣<1),eˊs divergens, ha ∣q∣≥1\sum_{n=0}^{\infty}q^{n}=\frac{1}{1-q}\quad (|q|<1),\qquad\text{és divergens, ha } |q|\ge 1

Az összegképlet a részletösszegből azonnal adódik. A véges mértani összeg

sN=1+q+q2+⋯+qN−1=1−qN1−qs_N=1+q+q^{2}+\dots+q^{N-1}=\frac{1-q^{N}}{1-q}

és ha ∣q∣<1|q|<1, akkor qN→0q^{N}\to 0, tehát sN→11−qs_N\to\frac{1}{1-q}. Ha viszont ∣q∣≥1|q|\ge 1, akkor a tagok nem tartanak nullához, és a sor divergens.

Egy egyszerű példa: a végtelen tizedes tört

A 0,333…0{,}333\ldots valójában egy mértani sor: 310+3100+31000+…\frac{3}{10}+\frac{3}{100}+\frac{3}{1000}+\dots, ahol az első tag 310\frac{3}{10} és a hányados q=110q=\frac{1}{10}. Az összeg 3/101−1/10=3/109/10=13\dfrac{3/10}{1-1/10}=\dfrac{3/10}{9/10}=\dfrac13, ahogy vártuk. A képlet tehát nem csak elvont dolog: minden szakaszos tizedes tört mögött egy mértani sor áll.

A kezdőindex számít

A képlet n=0n=0-tól indul, tehát az első tag 1. Ha a sor máshonnan indul, a legegyszerűbb az első tag osztva 1 mínusz a hányadossal alakot használni:

∑n=k∞qn=qk1−qaˊltalaˊnosanelso˝ tag1−q\sum_{n=k}^{\infty}q^{n}=\frac{q^{k}}{1-q}\qquad\text{általánosan}\qquad \frac{\text{első tag}}{1-q}

Például ∑n=1∞(12)n=1/21−1/2=1\sum_{n=1}^{\infty}\left(\tfrac12\right)^{n}=\frac{1/2}{1-1/2}=1, míg n=0n=0-tól ugyanez 2 lenne.

Példa

∑n=0∞2n+13n=2∑n=0∞(23)n=2⋅11−23=2⋅3=6\sum_{n=0}^{\infty}\frac{2^{n+1}}{3^{n}}=2\sum_{n=0}^{\infty}\left(\frac{2}{3}\right)^{n}=2\cdot\frac{1}{1-\frac{2}{3}}=2\cdot 3=6

A konstans szorzó kiemelhető: konvergens sorokra a ∑(αan+βbn)=α∑an+β∑bn\sum(\alpha a_n+\beta b_n)=\alpha\sum a_n+\beta\sum b_n linearitás érvényes.

3. A harmonikus sor

Most jön a témakör legfontosabb meglepetése. A ∑1n\sum\frac{1}{n} sor tagjai nullához tartanak, egyre kisebbek, mégis divergens: a részletösszegek minden határon túl nőnek.

A harmonikus sor divergens

∑n=1∞1n=1+12+13+14+⋯=∞\sum_{n=1}^{\infty}\frac{1}{n}=1+\frac12+\frac13+\frac14+\dots=\infty

A bizonyítás egy ügyes csoportosítás. Fogjuk össze a tagokat kettőhatvány-hosszú blokkokba, és minden blokkot becsüljünk alulról a benne szereplő legkisebb taggal:

13+14⏟> 2⋅14=12+15+16+17+18⏟> 4⋅18=12+19+⋯+116⏟> 8⋅116=12+…\underbrace{\frac13+\frac14}_{>\ 2\cdot\frac14=\frac12}+\underbrace{\frac15+\frac16+\frac17+\frac18}_{>\ 4\cdot\frac18=\frac12}+\underbrace{\frac19+\dots+\frac{1}{16}}_{>\ 8\cdot\frac{1}{16}=\frac12}+\dots

Minden blokk többet ad hozzá 12\tfrac12-nél, és blokkból végtelen sok van. Így s2k>1+k2s_{2^{k}}>1+\frac{k}{2}, ami minden határon túl nő. A növekedés persze nagyon lassú, de sosem áll meg.

Egy egyszerű példa: mennyire lassú?

Hogy érezd, miért csalóka ez a sor, nézd meg a részletösszegeket: s10≈2,93s_{10}\approx 2{,}93, s100≈5,19s_{100}\approx 5{,}19, s1000≈7,49s_{1000}\approx 7{,}49. Tízszer több tag csak nagyjából 2,3-mal növeli az összeget. Ahhoz, hogy 100-at elérjünk, több tagot kellene összeadni, mint ahány atom van a világegyetemben. Mégis: nincs olyan szám, amit ne lépne át előbb-utóbb, és pontosan ezt jelenti a divergencia.

Ez a témakör legfontosabb ellenpéldája

A harmonikus sor a bizonyíték arra, hogy a an→0a_n\to 0 feltétel nem elegendő a konvergenciához. Aki ezt egyszer megjegyzi, az a félév felét megspórolta.

4. Hiperharmonikus sorok

A harmonikus sor egy egész családba illeszkedik. Ezek a hiperharmonikus vagy p-sorok, és pontosan tudjuk, hol a határvonal:

p-sorok

∑n=1∞1npkonvergens  ⟺  p>1\sum_{n=1}^{\infty}\frac{1}{n^{p}}\quad\text{konvergens}\iff p>1
  • p=2p=2: ∑1n2\sum\frac{1}{n^{2}} konvergens, az összege történetesen π26\frac{\pi^{2}}{6}, de ez a számérték már jóval nehezebb kérdés, mint a konvergencia.
  • p=1p=1: a harmonikus sor, divergens. A határvonal nem tartozik hozzá a konvergens esethez.
  • p=12p=\tfrac12: ∑1n\sum\frac{1}{\sqrt{n}} divergens, hiszen a tagok még a harmonikusnál is lassabban fogynak.

A p-sorok azért fontosak, mert a következő leckében ezek lesznek az összehasonlítás mércéi: egy ismeretlen sorról gyakran úgy derül ki minden, hogy egy alkalmas p-sorhoz hasonlítjuk.

5. A konvergencia szükséges feltétele

Egyetlen dolgot mégis biztosan tudunk a tagokról: ha a sor konvergens, akkor a tagoknak el kell tűnniük.

Szükséges feltétel

∑an konvergens⟹lim⁡n→∞an=0\sum a_n \ \text{konvergens}\quad\Longrightarrow\quad \lim_{n\to\infty}a_n=0

Az indoklás egy sor: aN=sN−sN−1a_N=s_N-s_{N-1}, és ha mindkét részletösszeg ugyanahhoz az SS-hez tart, a különbségük 0-hoz.

A gyakorlatban ezt megfordítva, cáfolásra használjuk. Ez a divergenciateszt, és mindig ezzel érdemes kezdeni, mert pár másodperc alatt lefut:

Divergenciateszt

lim⁡n→∞an≠0  (vagy nem leˊtezik)⟹∑an divergens\lim_{n\to\infty}a_n\neq 0\ \ \text{(vagy nem létezik)}\quad\Longrightarrow\quad \sum a_n\ \text{divergens}

Példa: két másodperces döntés

A ∑n=1∞3n+12n+5\sum\limits_{n=1}^{\infty}\frac{3n+1}{2n+5} sor tagjai 32\tfrac32-hez tartanak, nem nullához. A sor tehát divergens, más kritériumra nincs is szükség.

Ugyanígy a ∑(−1)n\sum(-1)^{n} is divergens: a tagoknak nincs határértéke.

A feltétel szükséges, de nem elegendő

A nyíl csak egy irányba mutat. Ha an→0a_n\to 0, abból semmi nem következik: a sor lehet konvergens (∑1n2\sum\frac{1}{n^{2}}) és divergens is (∑1n\sum\frac{1}{n}). Ilyenkor kell elővenni a következő lecke kritériumait.

6. Tipikus hibák

  • „A tagok nullához tartanak, tehát a sor konvergens.” A leggyakoribb hiba az egész témakörben. A harmonikus sor pont ezt cáfolja.
  • A mértani sor kezdőindexének elnézése. A 11−q\frac{1}{1-q} képlet n=0n=0-tól indul. Máshonnan indulva az „első tag osztva 1−q1-q-val” alakot használd.
  • Az összegképlet használata ∣q∣≥1|q|\ge 1 esetén. A ∑2n\sum 2^{n} nem 11−2=−1\frac{1}{1-2}=-1: a sor divergens, és egy csupa pozitív tagú sor összege amúgy sem lehet negatív.
  • A sor és a tagok sorozatának összekeverése. Az 1n\frac{1}{n} sorozat konvergens (0-hoz tart), a ∑1n\sum\frac1n sor divergens. A két kérdés különböző, és a válaszuk itt épp ellentétes.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.