Ingyenes tananyagok

Analízis 1

Forgástest térfogata

Ha a görbét megforgatjuk a tengely körül: a körlapmódszer, a gyűrűmódszer, a héjmódszer, és a forgásfelület felszíne.

13 perc olvasás

1. Körlapmódszer: forgatás az x tengely körül

Ebben a leckében négy képletet mutatok meg Neked, de mind a négy ugyanabból az egyetlen gondolatból jön: a testet vékony darabokra vágjuk, és a darabok térfogatát összeadjuk. Kezdjük a legegyszerűbbel. Vedd az ff függvény grafikonját az [a,b][a,b] szakaszon, és forgasd meg az xx tengely körül. A keletkező testet vágd fel a tengelyre merőleges, vékony szeletekre. Egy ilyen szelet gyakorlatilag egy korong: a sugara f(x)f(x), a vastagsága dxdx, tehát a térfogata πf(x)2 dx\pi f(x)^{2}\,dx. Ezeket összegezve:

Körlapmódszer

V=π∫ab(f(x))2 dxV=\pi\int_{a}^{b}\big(f(x)\big)^{2}\,dx

Két dolgot érdemes azonnal rögzíteni. Egyrészt a függvény négyzeten szerepel, tehát az integrandus mindig nemnegatív: a tengely alatti szakaszok itt nem okoznak gondot, egy negatív értékű függvény ugyanazt a testet söpri ki, mint a tükörképe. Másrészt a π\pi konstansként kiemelhető, ezért a szokás szerint kívül hagyjuk, és csak a végén szorzunk vele.

Egy egyszerű példa: a henger

Forgassuk meg az f(x)=2f(x)=2 konstans függvényt a [0,3][0,3] szakaszon. Minden szelet egy 2 sugarú korong, tehát egy 2 sugarú, 3 magas hengert kapunk, aminek a térfogatát fejből is tudjuk: r2πh=12πr^{2}\pi h=12\pi. A képlettel: V=π∫0322 dx=π⋅4⋅3=12πV=\pi\int_{0}^{3}2^{2}\,dx=\pi\cdot 4\cdot 3=12\pi. Ha ezt látod, a képlet többé nem varázslat: csak a korongok térfogatát adja össze.

Példa: a kúp térfogata

Forgassuk meg az y=rhxy=\frac{r}{h}x egyenest a [0,h][0,h] szakaszon. Az eredmény egy rr alapkörsugarú, hh magasságú kúp:

V=π∫0hr2h2x2 dx=πr2h2[x33]0h=r2πh3V=\pi\int_{0}^{h}\frac{r^{2}}{h^{2}}x^{2}\,dx=\pi\frac{r^{2}}{h^{2}}\left[\frac{x^{3}}{3}\right]_{0}^{h}=\frac{r^{2}\pi h}{3}

Vagyis a középiskolából ismert kúpképlet. Ez egyben jó önellenőrzés is: ha egy ismert testre nem jön ki a tankönyvi képlet, valahol elszámoltál.

Példa: a gömb térfogata

Az f(x)=R2−x2f(x)=\sqrt{R^{2}-x^{2}} félkört megforgatva a [−R,R][-R,R] szakaszon gömböt kapunk:

V=π∫−RR(R2−x2)dx=π[R2x−x33]−RR=4R3π3V=\pi\int_{-R}^{R}\big(R^{2}-x^{2}\big)dx=\pi\left[R^{2}x-\frac{x^{3}}{3}\right]_{-R}^{R}=\frac{4R^{3}\pi}{3}

A négyzetre emelés miatt a gyök eltűnt: ez a forgástestes feladatok kellemes tulajdonsága, és épp az ellentéte annak, ami az ívhossznál történik.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. Forgatás az y tengely körül

Ha a tengely az yy tengely, a szeletek most vízszintesek, és a korong sugara az xx koordináta. Ehhez a görbét x=g(y)x=g(y) alakban kell felírni, és yy szerint integrálni:

Forgatás az y tengely körül

V=π∫cd(g(y))2 dyV=\pi\int_{c}^{d}\big(g(y)\big)^{2}\,dy
  1. Fejezd ki az xx-et az yy függvényeként, azaz keresd meg az inverz alakot.
  2. Írd át a határokat is: a régi xx-határokhoz tartozó yy értékek lesznek az újak.
  3. Integrálj a szokásos módon.

Példa

Forgassuk meg az y=x2y=x^{2} görbét a [0,2][0,2] szakaszon az yy tengely körül. Az inverz x=yx=\sqrt{y}, a határok y=0y=0-tól y=4y=4-ig:

V=π∫04(y)2dy=π∫04y dy=π[y22]04=8πV=\pi\int_{0}^{4}\big(\sqrt{y}\big)^{2}dy=\pi\int_{0}^{4}y\,dy=\pi\left[\frac{y^{2}}{2}\right]_{0}^{4}=8\pi

Melyik testről van szó?

Az yy tengely körüli forgatásnál mindig tisztázd, hogy a tartomány a görbe alatt vagy a görbe és az yy tengely között van-e. A fenti példa az utóbbi: a keletkező test egy pohár alakú tömör darab, nem az őt körülvevő henger. Egy vázlat itt szó szerint a feladat fele.

3. Gyűrűmódszer: két görbe között

Ha nem egy görbe alatti tartományt forgatunk, hanem két görbe közöttit, akkor a szeletek nem korongok, hanem gyűrűk: van külső és belső sugaruk. A gyűrű területe a két kör területének különbsége, innen:

Gyűrűmódszer

V=π∫ab((R(x))2−(r(x))2)dxV=\pi\int_{a}^{b}\Big(\big(R(x)\big)^{2}-\big(r(x)\big)^{2}\Big)dx

Négyzetek különbsége, nem a különbség négyzete

A leggyakoribb hiba ennél a képletnél, hogy valaki (R−r)2\big(R-r\big)^{2}-et ír. Ez nem ugyanaz:

R2−r2≠(R−r)2R^{2}-r^{2}\ne (R-r)^{2}

A gyűrű területe R2π−r2πR^{2}\pi-r^{2}\pi, tehát a négyzetre emelés tagonként történik, és csak utána vonunk ki.

Példa: az y = x és az y = x² közti tartomány

A két görbe a [0,1][0,1] szakaszon zár be tartományt, és itt x≥x2x\ge x^{2}, tehát a külső sugár R(x)=xR(x)=x, a belső r(x)=x2r(x)=x^{2}. Az xx tengely körül forgatva:

V=π∫01(x2−x4)dx=π[x33−x55]01=π(13−15)=2π15V=\pi\int_{0}^{1}\big(x^{2}-x^{4}\big)dx=\pi\left[\frac{x^{3}}{3}-\frac{x^{5}}{5}\right]_{0}^{1}=\pi\left(\frac13-\frac15\right)=\frac{2\pi}{15}

4. Héjmódszer

Van, amikor az yy tengely körül kell forgatni, de a görbét nem lehet szépen x=g(y)x=g(y) alakra hozni — vagy csak több darabban lehetne. Ilyenkor jön a héjmódszer: a testet nem szeletekre, hanem egymásba illeszkedő vékony hengerpalástokra bontjuk.

Egy xx sugarú, f(x)f(x) magasságú, dxdx vastagságú palást térfogata a kerület szorozva a magassággal és a vastagsággal: 2πx⋅f(x) dx2\pi x\cdot f(x)\,dx. Összegezve:

Héjmódszer (y tengely körül)

V=2π∫abx f(x) dxV=2\pi\int_{a}^{b}x\,f(x)\,dx

Példa

Forgassuk meg az y=x−x2y=x-x^{2} görbe alatti tartományt a [0,1][0,1] szakaszon az yy tengely körül:

V=2π∫01x(x−x2)dx=2π∫01(x2−x3)dx=2π(13−14)=π6V=2\pi\int_{0}^{1}x\big(x-x^{2}\big)dx=2\pi\int_{0}^{1}\big(x^{2}-x^{3}\big)dx=2\pi\left(\frac13-\frac14\right)=\frac{\pi}{6}

Korongokkal ugyanez sokkal kellemetlenebb lenne: a görbét xx-re megoldva két ág jönne ki, és két külön integrál kellene.

Melyiket mikor?

Ökölszabály: ha a forgástengely és az integrálási változó merőleges egymásra, korongokkal dolgozz; ha párhuzamosak, héjakkal. Az xx szerinti integrálás tehát az xx tengely körüli forgatáshoz korongokat, az yy tengely körülihez héjakat kíván.

5. A forgásfelület felszíne

A térfogat mellé gyakran kérik a palást felszínét is. Ez már nem olyan barátságos képlet, mert megjelenik benne ugyanaz a gyökös tényező, mint az ívhossznál — a felszínt ugyanis nem a korong területéből, hanem a görbe ívhosszából kell építeni:

Forgásfelület felszíne (x tengely körül)

A=2π∫abf(x)1+(f′(x))2 dxA=2\pi\int_{a}^{b}f(x)\sqrt{1+\big(f'(x)\big)^{2}}\,dx

Példa: a gömb felszíne

Legyen f(x)=R2−x2f(x)=\sqrt{R^{2}-x^{2}}, ekkor f′(x)=−xR2−x2f'(x)=\dfrac{-x}{\sqrt{R^{2}-x^{2}}}, és a gyök alatt szép egyszerűsödés történik:

1+(f′(x))2=1+x2R2−x2=R2R2−x21+\big(f'(x)\big)^{2}=1+\frac{x^{2}}{R^{2}-x^{2}}=\frac{R^{2}}{R^{2}-x^{2}}
A=2π∫−RRR2−x2⋅RR2−x2 dx=2πR∫−RRdx=4R2πA=2\pi\int_{-R}^{R}\sqrt{R^{2}-x^{2}}\cdot\frac{R}{\sqrt{R^{2}-x^{2}}}\,dx=2\pi R\int_{-R}^{R}dx=4R^{2}\pi

Az integrandusból minden kiesett — ez a felszínes feladatoknál ritka ajándék, és épp ezért ez a legkedveltebb példa.

6. Tipikus hibák

  • A π\pi lefelejtése. A leggyakoribb pontvesztés. Írd ki rögtön a képlet elejére, mielőtt integrálni kezdesz.
  • (R−r)2(R-r)^{2} a gyűrűmódszernél. A helyes alak R2−r2R^{2}-r^{2}: előbb négyzetre emelsz, utána vonsz ki.
  • A határok átírásának elmulasztása. Ha yy szerint integrálsz, az xx-határok nem használhatók; helyettesítsd be őket a függvénybe, hogy megkapd az yy-határokat.
  • Négyzetre emelés a különbség után. Két görbénél nem a „felső mínusz alsó” négyzetét integrálod: a forgástestnél minden sugár külön négyzetre kerül. Ez más, mint a területszámítás szabálya, és ez a két képlet szokott összekeveredni.
  • Nem ellenőrzött végeredmény. Ha az alakzat egy ismert testhez hasonlít (kúp, gömb, henger), tedd próbára a végeredményt a tankönyvi képlettel. Ha a nagyságrend elüt, keresd a hibát.
Ingyenes szabályösszegző ehhez a témáhozAz összes deriválási és integrálási szabály és az alapderiváltak egy nyomtatható lapon, e-mailben, ingyen.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Ezt a témát a heti csoportos órán is vesszük, felvétellel, alkalmanként pár ezer forintért.