Ingyenes tananyagok

Analízis 2

Másodrendű homogén egyenletek

Állandó együtthatós y″ + ay′ + by = 0: egy másodfokú egyenlet dönt el mindent, és a diszkrimináns három esete három különböző megoldásalakot ad.

12 perc olvasás

1. A típus és a megoldás szerkezete

Ebben a leckében egyetlen, de nagyon gyakori egyenlettípusról lesz szó: állandó együtthatós, másodrendű, homogén lineáris egyenletről.

A típus

y+ay+by=0(a,b valoˊaˊllandoˊk)y''+a\,y'+b\,y=0\qquad (a,b\ \text{valós állandók})

Két dolgot érdemes előre tudni. Először: mivel másodrendű, az általános megoldásban két szabad konstans lesz. Másodszor: mivel lineáris és homogén, a megoldások összege és számszorosa is megoldás — ezért elég két lineárisan független megoldást találni, és az összes többi ezek kombinációja:

Az általános megoldás alakja

y=C1y1(x)+C2y2(x)y=C_{1}y_{1}(x)+C_{2}y_{2}(x)

A {y1,y2}\{y_1,y_2\} párt alaprendszernek hívjuk. „Lineárisan független” itt gyakorlatilag annyit tesz, hogy a kettő nem egymás konstansszorosa.

2. A karakterisztikus egyenlet

Honnan szerezzünk megoldást? Próbáljuk ki azt a függvényt, aminek a deriváltja önmaga konstansszorosa — vagyis y=eλxy=e^{\lambda x}. Behelyettesítve:

λ2eλx+aλeλx+beλx=eλx(λ2+aλ+b)=0\lambda^{2}e^{\lambda x}+a\lambda e^{\lambda x}+b\,e^{\lambda x}=e^{\lambda x}\big(\lambda^{2}+a\lambda+b\big)=0

Az eλxe^{\lambda x} sosem nulla, tehát a zárójelnek kell eltűnnie. Így a differenciálegyenlet megoldása egy közönséges másodfokú egyenlet megoldására redukálódik:

Karakterisztikus egyenlet

λ2+aλ+b=0\lambda^{2}+a\lambda+b=0

Ez a lecke egy mondatban

Írd fel a karakterisztikus egyenletet, oldd meg, és a gyökök fajtájából olvasd ki a megoldás alakját. Az egész téma három esetből áll, és a diszkrimináns dönti el, melyikben vagy.

3. A három eset

A gyökökAz alaprendszerAz általános megoldás
D>0D>0: két valós λ1λ2\lambda_{1}\ne\lambda_{2}eλ1x, eλ2xe^{\lambda_{1}x},\ e^{\lambda_{2}x}y=C1eλ1x+C2eλ2xy=C_{1}e^{\lambda_{1}x}+C_{2}e^{\lambda_{2}x}
D=0D=0: kétszeres λ\lambdaeλx, xeλxe^{\lambda x},\ x\,e^{\lambda x}y=(C1+C2x)eλxy=\big(C_{1}+C_{2}x\big)e^{\lambda x}
D<0D<0: λ1,2=α±iβ\lambda_{1,2}=\alpha\pm i\betaeαxcosβx, eαxsinβxe^{\alpha x}\cos\beta x,\ e^{\alpha x}\sin\beta xy=eαx(C1cosβx+C2sinβx)y=e^{\alpha x}\big(C_{1}\cos\beta x+C_{2}\sin\beta x\big)

A második sor xx-es szorzója ott van, mert kétszeres gyöknél az exponenciális csak egy megoldást ad, és kell egy második, tőle független. A harmadik sor pedig onnan jön, hogy komplex kitevő esetén az e(α+iβ)xe^{(\alpha+i\beta)x} az Euler-formulával eαx(cosβx+isinβx)e^{\alpha x}(\cos\beta x+i\sin\beta x) alakba írható; a valós és a képzetes rész külön-külön is megoldás.

Mit jelentenek fizikailag

A rezgőmozgásoknál ez a három eset a három viselkedés: D>0D>0 a túlcsillapított, D=0D=0 a kritikusan csillapított, D<0D<0 pedig a lengő (csillapított rezgő) rendszer. Az α\alpha a lecsengés sebességét, a β\beta a rezgés körfrekvenciáját adja.

4. Kidolgozott példák

Két különböző valós gyök

y5y+6y=0y''-5y'+6y=0. A karakterisztikus egyenlet λ25λ+6=0\lambda^{2}-5\lambda+6=0, gyökei λ1=2\lambda_{1}=2 és λ2=3\lambda_{2}=3:

y=C1e2x+C2e3xy=C_{1}e^{2x}+C_{2}e^{3x}

Kétszeres gyök

y4y+4y=0y''-4y'+4y=0. Itt λ24λ+4=(λ2)2=0\lambda^{2}-4\lambda+4=(\lambda-2)^{2}=0, tehát λ=2\lambda=2 kétszeres gyök:

y=(C1+C2x)e2xy=\big(C_{1}+C_{2}x\big)e^{2x}

Komplex gyökpár

y+2y+5y=0y''+2y'+5y=0. A gyökök:

λ1,2=2±4202=2±4i2=1±2i\lambda_{1,2}=\frac{-2\pm\sqrt{4-20}}{2}=\frac{-2\pm 4i}{2}=-1\pm 2i

Tehát α=1\alpha=-1 és β=2\beta=2:

y=ex(C1cos2x+C2sin2x)y=e^{-x}\big(C_{1}\cos 2x+C_{2}\sin 2x\big)

Kezdetiérték-feladat

Oldjuk meg az y+y=0y''+y=0 egyenletet az y(0)=1y(0)=1 és y(0)=2y'(0)=2 feltételekkel.

  1. λ2+1=0\lambda^{2}+1=0, tehát λ=±i\lambda=\pm i, vagyis α=0\alpha=0, β=1\beta=1:
    y=C1cosx+C2sinxy=C_{1}\cos x+C_{2}\sin x
  2. Az első feltétel: y(0)=C1=1y(0)=C_{1}=1.
  3. A második feltételhez kell a derivált:
    y=C1sinx+C2cosx  y(0)=C2=2y'=-C_{1}\sin x+C_{2}\cos x\ \Longrightarrow\ y'(0)=C_{2}=2
  4. y=cosx+2sinxy=\cos x+2\sin x

5. Tipikus hibák

  • Kétszeres gyöknél C1eλx+C2eλxC_{1}e^{\lambda x}+C_{2}e^{\lambda x} írása. Ez ugyanaz a függvény kétszer, tehát valójában csak egy konstans: a másodikat xx-szel kell szorozni.
  • A komplex esetben az ii bent hagyása. A végeredmény valós függvény; a képzetes rész a szinuszba és a koszinuszba épül be. Az α\alpha a kitevőbe, a β\beta a szögfüggvény argumentumába megy.
  • Előjelhiba a karakterisztikus egyenletben. Az y5y+6y=0y''-5y'+6y=0 egyenlethez λ25λ+6\lambda^{2}-5\lambda+6 tartozik, az együtthatók előjelestül költöznek át.
  • Kezdetiérték-feladatnál egyetlen feltétel használata. Két konstanshoz két egyenlet kell, tehát a megoldás deriváltját is fel kell írni.
  • Nem állandó együtthatókra alkalmazni. Ha az együtthatók xx-től függnek (például x2y+xyy=0x^{2}y''+xy'-y=0), a karakterisztikus egyenlet módszere nem működik — az már másik típus.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.