Analízis 2
Másodrendű homogén egyenletek
Állandó együtthatós y″ + ay′ + by = 0: egy másodfokú egyenlet dönt el mindent, és a diszkrimináns három esete három különböző megoldásalakot ad.
12 perc olvasás
1. A típus és a megoldás szerkezete
Ebben a leckében egyetlen, de nagyon gyakori egyenlettípusról lesz szó: állandó együtthatós, másodrendű, homogén lineáris egyenletről.
A típus
Két dolgot érdemes előre tudni. Először: mivel másodrendű, az általános megoldásban két szabad konstans lesz. Másodszor: mivel lineáris és homogén, a megoldások összege és számszorosa is megoldás — ezért elég két lineárisan független megoldást találni, és az összes többi ezek kombinációja:
Az általános megoldás alakja
A párt alaprendszernek hívjuk. „Lineárisan független” itt gyakorlatilag annyit tesz, hogy a kettő nem egymás konstansszorosa.
2. A karakterisztikus egyenlet
Honnan szerezzünk megoldást? Próbáljuk ki azt a függvényt, aminek a deriváltja önmaga konstansszorosa — vagyis . Behelyettesítve:
Az sosem nulla, tehát a zárójelnek kell eltűnnie. Így a differenciálegyenlet megoldása egy közönséges másodfokú egyenlet megoldására redukálódik:
Karakterisztikus egyenlet
Ez a lecke egy mondatban
Írd fel a karakterisztikus egyenletet, oldd meg, és a gyökök fajtájából olvasd ki a megoldás alakját. Az egész téma három esetből áll, és a diszkrimináns dönti el, melyikben vagy.
3. A három eset
| A gyökök | Az alaprendszer | Az általános megoldás |
|---|---|---|
| : két valós | ||
| : kétszeres | ||
| : |
A második sor -es szorzója ott van, mert kétszeres gyöknél az exponenciális csak egy megoldást ad, és kell egy második, tőle független. A harmadik sor pedig onnan jön, hogy komplex kitevő esetén az az Euler-formulával alakba írható; a valós és a képzetes rész külön-külön is megoldás.
Mit jelentenek fizikailag
A rezgőmozgásoknál ez a három eset a három viselkedés: a túlcsillapított, a kritikusan csillapított, pedig a lengő (csillapított rezgő) rendszer. Az a lecsengés sebességét, a a rezgés körfrekvenciáját adja.
4. Kidolgozott példák
Két különböző valós gyök
. A karakterisztikus egyenlet , gyökei és :
Kétszeres gyök
. Itt , tehát kétszeres gyök:
Komplex gyökpár
. A gyökök:
Tehát és :
Kezdetiérték-feladat
Oldjuk meg az egyenletet az és feltételekkel.
- , tehát , vagyis , :
- Az első feltétel: .
- A második feltételhez kell a derivált:
5. Tipikus hibák
- Kétszeres gyöknél írása. Ez ugyanaz a függvény kétszer, tehát valójában csak egy konstans: a másodikat -szel kell szorozni.
- A komplex esetben az bent hagyása. A végeredmény valós függvény; a képzetes rész a szinuszba és a koszinuszba épül be. Az a kitevőbe, a a szögfüggvény argumentumába megy.
- Előjelhiba a karakterisztikus egyenletben. Az egyenlethez tartozik, az együtthatók előjelestül költöznek át.
- Kezdetiérték-feladatnál egyetlen feltétel használata. Két konstanshoz két egyenlet kell, tehát a megoldás deriváltját is fel kell írni.
- Nem állandó együtthatókra alkalmazni. Ha az együtthatók -től függnek (például ), a karakterisztikus egyenlet módszere nem működik — az már másik típus.
Elakadtál menet közben?
Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.