Ingyenes tananyagok

Analízis 1

Deriválási szabályok

Ebben a tananyagban a deriválási szabályokat fogom bemutatni: összeg/különbség, szorzat, hányados és láncszabály.

14 perc olvasás

1. A négy deriválási szabály

Az összetett kifejezéseket ezekkel a szabályokkal bontjuk vissza alapderiváltakraA feladatmegoldásoknál a lényeg, hogy felismerjük, hogy mikor melyiket kell használni (és milyen sorrendben, ha több is szükséges).

Összeg és konstans szorzó

(αf(x)+βg(x))=αf(x)+βg(x)\big(\alpha f(x) + \beta g(x)\big)' = \alpha f'(x) + \beta g'(x)

Vagyis tagonként lehet deriválni, és a konstans szorzó kijön a derivált elé. Ez az egyetlen szabály, ami annyira egyszerű, amennyire elsőre látszik.

Szorzatszabály

(f(x)g(x))=f(x)g(x)+f(x)g(x)\big(f(x)\,g(x)\big)' = f'(x)\,g(x) + f(x)\,g'(x)

„Deriváljuk az elsőt, a másodikat békén hagyjuk, plusz az elsőt békén hagyjuk, a másodikat deriváljuk.” Három vagy több tényezőnél ugyanez folytatódik: mindig pontosan egy tényezőt deriválunk, a többit érintetlenül hagyjuk.

A szorzat deriváltja nem a deriváltak szorzata

(fg)fg(fg)' \neq f'g' és (fg)fg\left(\frac{f}{g}\right)' \neq \frac{f'}{g'}. Ellenőrizd egy pillanat alatt: (xx)=(x2)=2x(x\cdot x)'=(x^{2})'=2x, míg a deriváltak szorzata 11=11\cdot 1=1.

Hányadosszabály

(f(x)g(x))=f(x)g(x)f(x)g(x)g2(x)\left(\frac{f(x)}{g(x)}\right)' = \frac{f'(x)\,g(x) - f(x)\,g'(x)}{g^{2}(x)}

A számlálóban a sorrend számít, mert a kivonás nem felcserélhető: előbb a számláló deriváltja szorozva a nevezővel, és abból vonjuk ki a másikat. A nevező az eredeti függvény nevezőjének négyzete, nem a deriváltjának a négyzete.

Láncszabály: összetett függvény

(f(g(x)))=f(g(x))g(x)\big(f(g(x))\big)' = f'\big(g(x)\big)\cdot g'(x)

Ez az a szabály, amit a legtöbbször kell használni, és amit a legtöbbször felejtenek el befejezni. A következő fejezet erről szól.

2. A láncszabály a gyakorlatban

Az összetett függvényt kívülről befelé bontjuk. A külső függvény általában az a művelet, amit utoljára végeznénk el, ha nem lenne a függvényben ismeretlen (x). Az alábbiakban mutatok pár konkrét példát erre.

FüggvényKülső / belsőDerivált
(2x+1)7(2x+1)^{7}u7  /  2x+1u^{7}\;/\;2x+17(2x+1)627(2x+1)^{6}\cdot 2
ex2e^{x^{2}}eu  /  x2e^{u}\;/\;x^{2}ex22xe^{x^{2}}\cdot 2x
sin(3x2)\sin(3x^{2})sinu  /  3x2\sin u\;/\;3x^{2}cos(3x2)6x\cos(3x^{2})\cdot 6x
ln(5x+1)\ln(5x+1)lnu  /  5x+1\ln u\;/\;5x+155x+1\dfrac{5}{5x+1}
x2+1\sqrt{x^{2}+1}u  /  x2+1\sqrt{u}\;/\;x^{2}+12x2x2+1=xx2+1\dfrac{2x}{2\sqrt{x^{2}+1}}=\dfrac{x}{\sqrt{x^{2}+1}}

Több szintnél a lánc egyszerűen hosszabb lesz: minden szinten deriválunk, és a következő szint deriváltjával szorzunk, amíg el nem fogy a kifejezés.

(ln(sin(x2)))=1sin(x2)cos(x2)2x\Big(\ln\big(\sin(x^{2})\big)\Big)' = \frac{1}{\sin(x^{2})}\cdot\cos(x^{2})\cdot 2x

Két gyakori alak, amit érdemes külön megjegyezni

Ezek a láncszabály speciális esetei, de olyan sokszor jönnek elő, hogy külön képletként is érdemes ismerni őket: (lnf(x))=f(x)f(x)\big(\ln f(x)\big)'=\dfrac{f'(x)}{f(x)} és (ef(x))=ef(x)f(x)\big(e^{f(x)}\big)'=e^{f(x)}f'(x).

3. Kidolgozott példák

1. Szorzat- és láncszabály együtt

Deriváljuk a következő függvényt: f(x)=x3e2xf(x)=x^{3}e^{2x}.

  1. A legkülső művelet a szorzás, tehát szorzatszabály: f=(x3)e2x+x3(e2x)f'=(x^{3})'e^{2x}+x^{3}(e^{2x})'.
  2. A két tényező külön: (x3)=3x2(x^{3})'=3x^{2}, és (e2x)=e2x2(e^{2x})'=e^{2x}\cdot 2 a láncszabály miatt.
  3. Összerakva: f(x)=3x2e2x+2x3e2xf'(x)=3x^{2}e^{2x}+2x^{3}e^{2x}.
  4. Kiemeléssel rendezve, ez az az alak, amivel a szélsőértéket keresni is lehet:
    f(x)=x2e2x(3+2x)f'(x)=x^{2}e^{2x}\,(3+2x)

2. Hányadosszabály

Deriváljuk a következő függvényt: f(x)=2x+1x2+3f(x)=\dfrac{2x+1}{x^{2}+3}.

  1. Legyen u=2x+1u=2x+1 és v=x2+3v=x^{2}+3, ekkor u=2u'=2 és v=2xv'=2x.
  2. A szabály szerint:
    f(x)=2(x2+3)(2x+1)2x(x2+3)2f'(x)=\frac{2(x^{2}+3)-(2x+1)\cdot 2x}{(x^{2}+3)^{2}}
  3. A számlálót kibontva: 2x2+64x22x=2x22x+62x^{2}+6-4x^{2}-2x=-2x^{2}-2x+6.
  4. Tehát:
    f(x)=2x22x+6(x2+3)2=2(x2+x3)(x2+3)2f'(x)=\frac{-2x^{2}-2x+6}{(x^{2}+3)^{2}}=\frac{-2\,(x^{2}+x-3)}{(x^{2}+3)^{2}}

3. Logaritmikus deriválás: amikor a kitevőben is x van

Deriváljuk a következő függvényt: f(x)=xxf(x)=x^{x}, ahol x>0x>0. Erre sem a hatvány-, sem az exponenciális szabály nem alkalmazható önmagában, mert az alapban és a kitevőben is xx áll.

  1. Írjuk át exponenciális alakba: xx=exlnxx^{x}=e^{x\ln x}.
  2. Ez már láncszabály, a belső függvény xlnxx\ln x, aminek a deriváltja szorzatszabállyal 1lnx+x1x=lnx+11\cdot\ln x + x\cdot\tfrac{1}{x}=\ln x+1.
  3. Innen:
    f(x)=exlnx(lnx+1)=xx(lnx+1)f'(x)=e^{x\ln x}(\ln x+1)=x^{x}(\ln x+1)

4. Mire használjuk: érintő, monotonitás, szélsőérték

A vizsgafeladatok ritkán állnak meg a deriváltnál, általában kezdeni is kell vele valamit. A három leggyakoribb feladattípus:

Érintő egy adott pontban. Két adat kell: a pontbeli függvényérték és a pontbeli derivált. Például f(x)=x2f(x)=x^{2} esetén az x0=3x_0=3 pontban f(3)=9f(3)=9 és f(3)=6f'(3)=6, tehát az érintő: y=9+6(x3)=6x9y=9+6(x-3)=6x-9.

Monotonitás. Egy intervallumon a derivált előjele dönt:

  • f(x)>0f'(x)>0 az intervallumon → a függvény ott szigorúan növekvő,
  • f(x)<0f'(x)<0 az intervallumon → a függvény ott szigorúan csökkenő.

Szélsőérték. A belső szélsőérték szükséges feltétele f(x)=0f'(x)=0. Az így kapott stacionárius pontokban még el kell dönteni, mi történik:

  • Előjelvizsgálat: ha a derivált pozitívból negatívba vált, ott lokális maximum van; ha negatívból pozitívba, ott lokális minimum.
  • Második derivált: ha f(x0)=0f'(x_0)=0 és f(x0)<0f''(x_0)<0, akkor maximum; ha f(x0)>0f''(x_0)>0, akkor minimum. Ha f(x0)=0f''(x_0)=0, ez a teszt nem dönt, vissza kell térni az előjelvizsgálathoz.
  • Konvexitás: f>0f''>0 esetén a grafikon konvex (alulról nézve „mosolyog”), f<0f''<0 esetén konkáv. Ahol a második derivált előjelet vált, ott inflexiós pont van.

A nulla derivált önmagában nem szélsőérték

f(x)=x3f(x)=x^{3} esetén f(0)=0f'(0)=0, mégsincs a 0-ban szélsőérték: a derivált a 0 mindkét oldalán pozitív. A stacionárius pont csak gyanú, nem eredmény: az előjelváltást ellenőrizni kell.

5. Tipikus hibák

  • Elmarad a belső derivált. (sin2x)(\sin 2x)' nem cos2x\cos 2x, hanem 2cos2x2\cos 2x. Ha a zárójelben nem egyszerűen xx áll, a láncszabály még nincs befejezve.
  • Felcserélt sorrend a hányadosszabályban. A számlálóban fgfgf'g-fg' áll, ebben a sorrendben. Fordítva az eredmény pontosan az ellentettje lesz.
  • Többszintű láncszabálynál félbehagyott lánc. (ln(sinx2))\big(\ln(\sin x^{2})\big)' három szintből áll (ln, sin, x2x^2), és mindhármat deriválni kell, egymással összeszorozva. Egy-egy kimaradt tényező a leggyakoribb hiba az összetett feladatokban.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.