Analízis 1
Deriválási szabályok
Ebben a tananyagban a deriválási szabályokat fogom bemutatni: összeg/különbség, szorzat, hányados és láncszabály.
14 perc olvasás
1. A négy deriválási szabály
Az összetett kifejezéseket ezekkel a szabályokkal bontjuk vissza alapderiváltakraA feladatmegoldásoknál a lényeg, hogy felismerjük, hogy mikor melyiket kell használni (és milyen sorrendben, ha több is szükséges).
Összeg és konstans szorzó
Vagyis tagonként lehet deriválni, és a konstans szorzó kijön a derivált elé. Ez az egyetlen szabály, ami annyira egyszerű, amennyire elsőre látszik.
Szorzatszabály
„Deriváljuk az elsőt, a másodikat békén hagyjuk, plusz az elsőt békén hagyjuk, a másodikat deriváljuk.” Három vagy több tényezőnél ugyanez folytatódik: mindig pontosan egy tényezőt deriválunk, a többit érintetlenül hagyjuk.
A szorzat deriváltja nem a deriváltak szorzata
és . Ellenőrizd egy pillanat alatt: , míg a deriváltak szorzata .
Hányadosszabály
A számlálóban a sorrend számít, mert a kivonás nem felcserélhető: előbb a számláló deriváltja szorozva a nevezővel, és abból vonjuk ki a másikat. A nevező az eredeti függvény nevezőjének négyzete, nem a deriváltjának a négyzete.
Láncszabály: összetett függvény
Ez az a szabály, amit a legtöbbször kell használni, és amit a legtöbbször felejtenek el befejezni. A következő fejezet erről szól.
2. A láncszabály a gyakorlatban
Az összetett függvényt kívülről befelé bontjuk. A külső függvény általában az a művelet, amit utoljára végeznénk el, ha nem lenne a függvényben ismeretlen (x). Az alábbiakban mutatok pár konkrét példát erre.
| Függvény | Külső / belső | Derivált |
|---|---|---|
Több szintnél a lánc egyszerűen hosszabb lesz: minden szinten deriválunk, és a következő szint deriváltjával szorzunk, amíg el nem fogy a kifejezés.
Két gyakori alak, amit érdemes külön megjegyezni
Ezek a láncszabály speciális esetei, de olyan sokszor jönnek elő, hogy külön képletként is érdemes ismerni őket: és .
3. Kidolgozott példák
1. Szorzat- és láncszabály együtt
Deriváljuk a következő függvényt: .
- A legkülső művelet a szorzás, tehát szorzatszabály: .
- A két tényező külön: , és a láncszabály miatt.
- Összerakva: .
- Kiemeléssel rendezve, ez az az alak, amivel a szélsőértéket keresni is lehet:
2. Hányadosszabály
Deriváljuk a következő függvényt: .
- Legyen és , ekkor és .
- A szabály szerint:
- A számlálót kibontva: .
- Tehát:
3. Logaritmikus deriválás: amikor a kitevőben is x van
Deriváljuk a következő függvényt: , ahol . Erre sem a hatvány-, sem az exponenciális szabály nem alkalmazható önmagában, mert az alapban és a kitevőben is áll.
- Írjuk át exponenciális alakba: .
- Ez már láncszabály, a belső függvény , aminek a deriváltja szorzatszabállyal .
- Innen:
4. Mire használjuk: érintő, monotonitás, szélsőérték
A vizsgafeladatok ritkán állnak meg a deriváltnál, általában kezdeni is kell vele valamit. A három leggyakoribb feladattípus:
Érintő egy adott pontban. Két adat kell: a pontbeli függvényérték és a pontbeli derivált. Például esetén az pontban és , tehát az érintő: .
Monotonitás. Egy intervallumon a derivált előjele dönt:
- az intervallumon → a függvény ott szigorúan növekvő,
- az intervallumon → a függvény ott szigorúan csökkenő.
Szélsőérték. A belső szélsőérték szükséges feltétele . Az így kapott stacionárius pontokban még el kell dönteni, mi történik:
- Előjelvizsgálat: ha a derivált pozitívból negatívba vált, ott lokális maximum van; ha negatívból pozitívba, ott lokális minimum.
- Második derivált: ha és , akkor maximum; ha , akkor minimum. Ha , ez a teszt nem dönt, vissza kell térni az előjelvizsgálathoz.
- Konvexitás: esetén a grafikon konvex (alulról nézve „mosolyog”), esetén konkáv. Ahol a második derivált előjelet vált, ott inflexiós pont van.
A nulla derivált önmagában nem szélsőérték
esetén , mégsincs a 0-ban szélsőérték: a derivált a 0 mindkét oldalán pozitív. A stacionárius pont csak gyanú, nem eredmény: az előjelváltást ellenőrizni kell.
5. Tipikus hibák
- Elmarad a belső derivált. nem , hanem . Ha a zárójelben nem egyszerűen áll, a láncszabály még nincs befejezve.
- Felcserélt sorrend a hányadosszabályban. A számlálóban áll, ebben a sorrendben. Fordítva az eredmény pontosan az ellentettje lesz.
- Többszintű láncszabálynál félbehagyott lánc. három szintből áll (ln, sin, ), és mindhármat deriválni kell, egymással összeszorozva. Egy-egy kimaradt tényező a leggyakoribb hiba az összetett feladatokban.
Elakadtál menet közben?
Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.