Ingyenes tananyagok

Analízis 2

Szétválasztható változójú egyenletek

Az első típus, amit meg tudunk oldani: ha az egyenlet szétesik egy csak x-es és egy csak y-os részre, két integrálás elég hozzá.

13 perc olvasás

1. Mikor szétválasztható?

Akkor, ha az egyenlet jobb oldala szétesik egy csak xx-től és egy csak yy-tól függő tényező szorzatára:

A típus

y′=f(x)⋅g(y)y'=f(x)\cdot g(y)

A hangsúly a szorzaton van. Ha a két rész összeadódik, az egyenlet nem ilyen típusú. Ez az első és legfontosabb megoldható típus, ezért érdemes a felismerését külön begyakorolni; összeszedtem Neked néhány példát, nézd végig, melyiknél miért igen vagy nem:

  • y′=xyy'=xy — szétválasztható, f(x)=xf(x)=x, g(y)=yg(y)=y.
  • y′=x21+y2y'=\dfrac{x^{2}}{1+y^{2}} — szétválasztható, a tört is szorzat: x2⋅11+y2x^{2}\cdot\frac{1}{1+y^{2}}.
  • y′=ex+y=exeyy'=e^{x+y}=e^{x}e^{y} — szétválasztható, mert az exponenciális szétbontható.
  • y′=x+yy'=x+y — nem szétválasztható. Ez elsőrendű lineáris, arra másik módszer kell.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. A megoldás menete

Az egész módszer azon áll, hogy az y′y'-t dydx\frac{dy}{dx} alakban írjuk, és a két differenciált külön oldalra rendezzük. Formálisan ez „törtekkel való számolás”, ami elsőre gyanús lehet, de a helyettesítéses integrálás tétele igazolja.

  1. Írd át: dydx=f(x)g(y)\dfrac{dy}{dx}=f(x)g(y).
  2. Válaszd szét: dyg(y)=f(x) dx\dfrac{dy}{g(y)}=f(x)\,dx. Itt osztunk g(y)g(y)-nal — jegyezd meg, hol tetted, mert a negyedik fejezet erről szól.
  3. Integráld mindkét oldalt, mindegyiket a saját változója szerint. Elég az egyik oldalra konstans.
  4. Ha lehet, fejezd ki az yy-t. Ha nem megy, az implicit alak is teljes értékű megoldás.
  5. Kezdetiérték-feladatnál a legvégén helyettesítsd be a feltételt, és számold ki a konstanst.

Egy egyszerű példa: y′ = 2y

Itt f(x)=2f(x)=2 konstans és g(y)=yg(y)=y. Szétválasztva dyy=2 dx\frac{dy}{y}=2\,dx, integrálva ln⁡∣y∣=2x+C1\ln|y|=2x+C_1, exponenciálva y=Ce2xy=Ce^{2x}. Ellenőrzés: y′=2Ce2x=2yy'=2Ce^{2x}=2y, rendben. Ez a „változás arányos a mennyiséggel” egyenlete: így nő egy kamatozó tőke vagy egy baktériumtenyészet.

Példa: y′ = xy

dydx=xy ⟹ dyy=x dx ⟹ ∫dyy=∫x dx\frac{dy}{dx}=xy\ \Longrightarrow\ \frac{dy}{y}=x\,dx\ \Longrightarrow\ \int\frac{dy}{y}=\int x\,dx
ln⁡∣y∣=x22+C1 ⟹ ∣y∣=eC1ex2/2 ⟹ y=C ex2/2\ln|y|=\frac{x^{2}}{2}+C_{1}\ \Longrightarrow\ |y|=e^{C_{1}}e^{x^{2}/2}\ \Longrightarrow\ y=C\,e^{x^{2}/2}

Az utolsó lépésben az ±eC1\pm e^{C_1} helyére egyetlen CC konstanst írtunk. Ez bevett rövidítés: az abszolút érték és az előjel is beleolvad az új konstansba, ami így tetszőleges valós szám lehet.

A logaritmus utáni átalakítás

Ha a megoldásban ln⁡∣y∣=…+C\ln|y|=\ldots+C alak jön ki, az exponenciálás előtt a konstans nem maradhat kint: eA+C=eCeAe^{A+C}=e^{C}e^{A}, tehát a konstansból szorzó lesz, nem összeadandó. Az y=ex2/2+Cy=e^{x^{2}/2}+C tipikus és súlyos hiba.

3. Kidolgozott példák

Implicit megoldás: y·y′ = x

y dy=x dx ⟹ y22=x22+C1 ⟹ y2−x2=Cy\,dy=x\,dx\ \Longrightarrow\ \frac{y^{2}}{2}=\frac{x^{2}}{2}+C_{1}\ \Longrightarrow\ y^{2}-x^{2}=C

Ez egy hiperbolasereg. Ki lehetne fejezni y=±x2+Cy=\pm\sqrt{x^{2}+C} alakban, de a ±\pm miatt az implicit alak a becsületesebb válasz. Ha nincs kezdeti feltétel, ami eldöntené az ágat, nyugodtan hagyd így.

Kezdetiérték-feladat: y′ = −2xy², y(0) = 1

  1. Szétválasztás és integrálás:
    dyy2=−2x dx ⟹ −1y=−x2+C\frac{dy}{y^{2}}=-2x\,dx\ \Longrightarrow\ -\frac{1}{y}=-x^{2}+C
  2. Rendezés: 1y=x2−C\dfrac{1}{y}=x^{2}-C, tehát y=1x2−Cy=\dfrac{1}{x^{2}-C}.
  3. A feltétel: y(0)=1y(0)=1, azaz 1=1−C1=\frac{1}{-C}, innen C=−1C=-1.
  4. y=1x2+1y=\frac{1}{x^{2}+1}
    Ellenőrzés: y′=−2x(x2+1)2=−2x y2y'=\frac{-2x}{(x^{2}+1)^{2}}=-2x\,y^{2} — stimmel.

4. Az elveszített konstans megoldások

A szétválasztás második lépésében g(y)g(y)-nal osztottunk. Ez csak akkor szabad, ha g(y)≠0g(y)\ne 0. Ahol viszont g(y0)=0g(y_{0})=0, ott az y≡y0y\equiv y_{0} konstans függvény maga is megoldás — hiszen a deriváltja nulla, és a jobb oldal is az.

Példa: y′ = y²

Szétválasztva y=−1x+Cy=-\frac{1}{x+C} jön ki. Az y≡0y\equiv 0 viszont szintén megoldás (0′=020'=0^{2}), és semmilyen CC-vel nem kapható meg a fenti alakból. Ez egy szinguláris megoldás: az osztás vesztette el.

Mikor kell külön kiírni?

Gyakran a konstans megoldás visszakapható a képletből egy alkalmas konstansértékkel — az y=Cex2/2y=Ce^{x^{2}/2} például C=0C=0-nál adja az y≡0y\equiv0-t, tehát nincs teendő. Ha viszont nem kapható meg (mint a fenti példában), akkor külön meg kell említeni. A biztos módszer: az osztás pillanatában írd oda, milyen y\ y-értékekre nem érvényes a lépés, és a végén ellenőrizd, hogy ezek megoldások-e.

5. Bónusz: homogén fokszámú egyenletek

Van egy típus, ami nem szétválasztható, de egyetlen helyettesítéssel azzá tehető. Ilyen az, amelyik felírható úgy, hogy a jobb oldalon xx és yy csak az yx\frac{y}{x} hányadoson keresztül szerepel:

Homogén fokszámú egyenlet

y′=F ⁣(yx)y'=F\!\left(\frac{y}{x}\right)

A helyettesítés u=yxu=\frac{y}{x}, azaz y=uxy=ux. Ekkor a szorzatszabállyal y′=u+xu′y'=u+xu', és az egyenlet uu-ra már szétválasztható lesz.

Példa: y′ = (x + y)/x

  1. A jobb oldal átírva: 1+yx1+\frac{y}{x}, tehát valóban ilyen típusú.
  2. Helyettesítés: u+xu′=1+u ⟹ xu′=1u+xu'=1+u\ \Longrightarrow\ xu'=1. Az uu kiesett — ez a helyettesítés lényege.
  3. dudx=1x ⟹ u=ln⁡∣x∣+C\frac{du}{dx}=\frac1x\ \Longrightarrow\ u=\ln|x|+C
  4. Visszahelyettesítés u=yxu=\frac{y}{x} alapján:
    y=x(ln⁡∣x∣+C)y=x\big(\ln|x|+C\big)

A visszahelyettesítést ne hagyd el

A feladat az yy-t kérdezi, nem az uu-t. Ez a leggyakoribb pontvesztés ennél a típusnál: a számolás jó, csak a megoldás egy segédváltozóban maradt.

6. Tipikus hibák

  • Konstans hozzáadása exponenciálás után. Az ln⁡∣y∣=A+C\ln|y|=A+C alakból y=CeAy=Ce^{A} lesz, nem eA+Ce^{A}+C.
  • Az integrálási konstans elhagyása. Enélkül nem az általános megoldást kapod. Elég az egyik oldalra kiírni, de kiírni kell.
  • A konstans megoldás elvesztése. Ahol g(y)=0g(y)=0, ott van egy megoldás, amit az osztás eltüntet. Nézd meg, hogy visszakapható-e a képletből.
  • Erőltetett explicit alak. Ha az yy nem fejezhető ki szépen, hagyd implicit alakban. Egy rossz gyökvonás többet árt, mint amennyit a szép alak használ.
  • Rossz típusbesorolás. Az y′=x+yy'=x+y nem szétválasztható, hiába néz ki egyszerűnek. Ha a szétválasztás nem megy, ne erőltesd: valószínűleg lineáris egyenletről van szó.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.