Ingyenes tananyagok

Analízis 3

Gyakorló feladatsor: Fourier-sorok

Nyolc feladat végigvezetett megoldással: paritás, együtthatók, négyszögjel, tetszőleges periódus, félintervallumos kiterjesztés, Dirichlet és Parseval.

20 perc olvasás

1. Feladatok

Ehhez a feladatsorhoz a Fourier-sorok anyaga kell, az együtthatók kiszámolásához pedig a parciális integrálás. Elöl mindenhol csak a feladat áll: próbáld meg előbb magadtól, és csak utána nyisd le a megoldást. Az első feladat bemelegítés, az utolsó kettő pedig azt mutatja meg, mire jó mindez azon túl, hogy felírtuk a sort.

1. feladat

A (π,π)(-\pi,\pi) intervallumon melyik együtthatók tűnnek el számolás nélkül? f(x)=x3f(x)=x^{3}, g(x)=xg(x)=|x|, h(x)=x+1h(x)=x+1.

Megoldás

  • f(x)=x3f(x)=x^{3} páratlan, tehát minden an=0a_{n}=0 (az a0a_{0}-t is beleértve): tiszta szinuszsor.
  • g(x)=xg(x)=|x| páros, tehát minden bn=0b_{n}=0: koszinuszsor.
  • h(x)=x+1h(x)=x+1 se nem páros, se nem páratlan, tehát elvileg mindkét fajta együttható kell. Érdemes viszont szétbontani: az 11 páros (és csak az a0a_{0}-ba szól bele), az xx pedig páratlan (és csak a bnb_{n}-be). Így egyik integrált sem kell „vegyesen” számolni.

2. feladat

Fejtsd Fourier-sorba az f(x)=x2f(x)=x^{2} függvényt a (π,π)(-\pi,\pi) intervallumon.

Megoldás

  1. Paritás. Az x2x^{2} páros, tehát minden bn=0b_{n}=0, és a megmaradó együtthatókat elég a fél tartományon számolni.
  2. A konstans tag.
    a0=2π0πx2dx=2ππ33=2π23a02=π23a_{0}=\frac{2}{\pi}\int_{0}^{\pi}x^{2}dx=\frac{2}{\pi}\cdot\frac{\pi^{3}}{3}=\frac{2\pi^{2}}{3}\quad\Longrightarrow\quad \frac{a_{0}}{2}=\frac{\pi^{2}}{3}
  3. Az együtthatók. Kétszeri parciális integrálás, először u=x2u=x^{2}, v=cosnxv'=\cos nx:
    0πx2cosnxdx=[x2sinnxn]0π=02n0πxsinnxdx\int_{0}^{\pi}x^{2}\cos nx\,dx=\underbrace{\left[\frac{x^{2}\sin nx}{n}\right]_{0}^{\pi}}_{=0}-\frac{2}{n}\int_{0}^{\pi}x\sin nx\,dx
    A maradék integrál az elméleti leckéből ismerős: 0πxsinnxdx=π(1)n+1n\int_{0}^{\pi}x\sin nx\,dx=\frac{\pi(-1)^{n+1}}{n}, tehát:
    0πx2cosnxdx=2nπ(1)n+1n=2π(1)nn2\int_{0}^{\pi}x^{2}\cos nx\,dx=-\frac{2}{n}\cdot\frac{\pi(-1)^{n+1}}{n}=\frac{2\pi(-1)^{n}}{n^{2}}
  4. an=2π2π(1)nn2=4(1)nn2a_{n}=\frac{2}{\pi}\cdot\frac{2\pi(-1)^{n}}{n^{2}}=\frac{4(-1)^{n}}{n^{2}}
  5. A sor.
    x2π23+4n=1(1)nn2cosnxx^{2}\sim\frac{\pi^{2}}{3}+4\sum_{n=1}^{\infty}\frac{(-1)^{n}}{n^{2}}\cos nx

3. feladat

Fejtsd Fourier-sorba a négyszögjelet: f(x)=1f(x)=-1, ha π<x<0-\pi<x<0, és f(x)=1f(x)=1, ha 0<x<π0<x<\pi.

Megoldás

  1. A függvény páratlan, tehát minden an=0a_{n}=0, és
    bn=2π0π1sinnxdx=2π[cosnxn]0π=2πn(1cosnπ)b_{n}=\frac{2}{\pi}\int_{0}^{\pi}1\cdot\sin nx\,dx=\frac{2}{\pi}\left[-\frac{\cos nx}{n}\right]_{0}^{\pi}=\frac{2}{\pi n}\big(1-\cos n\pi\big)
  2. Mivel cosnπ=(1)n\cos n\pi=(-1)^{n}, a zárójel páros nn-re nulla, páratlanra 2:
    bn={4πn,n paˊratlan0,n paˊrosb_{n}=\begin{cases}\dfrac{4}{\pi n}, & n\ \text{páratlan}\\[6pt] 0, & n\ \text{páros}\end{cases}
  3. f(x)4π(sinx+sin3x3+sin5x5+)f(x)\sim\frac{4}{\pi}\left(\sin x+\frac{\sin 3x}{3}+\frac{\sin 5x}{5}+\dots\right)

4. feladat

Írd fel az f(x)=x+2f(x)=x+2 függvény Fourier-sorát a (π,π)(-\pi,\pi) intervallumon. Mit változtat a +2+2?

Megoldás

  1. Bontsuk szét: az xx páratlan, a 22 páros konstans.
  2. A konstans csak az a0a_{0}-ba szól bele:
    a0=1πππ(x+2)dx=1π(0+4π)=4a02=2a_{0}=\frac{1}{\pi}\int_{-\pi}^{\pi}(x+2)\,dx=\frac{1}{\pi}\big(0+4\pi\big)=4\quad\Longrightarrow\quad\frac{a_{0}}{2}=2
    A többi ana_{n} nulla, mert xcosnxx\cos nx páratlan, a 2cosnx2\cos nx integrálja pedig egy teljes perióduson nulla.
  3. A bnb_{n} ugyanaz, mint a sima xx-re (a konstans nem ad hozzá semmit): bn=2(1)n+1nb_{n}=\frac{2(-1)^{n+1}}{n}.
  4. x+22+2n=1(1)n+1nsinnxx+2\sim 2+2\sum_{n=1}^{\infty}\frac{(-1)^{n+1}}{n}\sin nx
    Vagyis a +2+2 pontosan annyit tesz, hogy a sort felemeli 2-vel: a jel átlagos értéke változott meg, a hullámalak nem.

5. feladat

Fejtsd Fourier-sorba az f(x)=xf(x)=x függvényt a (2,2)(-2,2) intervallumon.

Megoldás

  1. A periódus most 2L=42L=4, tehát L=2L=2, és a szögfüggvények argumentuma nπx2\frac{n\pi x}{2}.
  2. A függvény páratlan, tehát minden an=0a_{n}=0, és
    bn=2L0LxsinnπxLdx=02xsinnπx2dxb_{n}=\frac{2}{L}\int_{0}^{L}x\sin\frac{n\pi x}{L}\,dx=\int_{0}^{2}x\sin\frac{n\pi x}{2}\,dx
  3. Parciális integrálással, k=nπ2k=\frac{n\pi}{2} jelöléssel:
    02xsinkxdx=[xcoskxk]02+1k02coskxdx=2cosnπk+0\int_{0}^{2}x\sin kx\,dx=\left[-\frac{x\cos kx}{k}\right]_{0}^{2}+\frac{1}{k}\int_{0}^{2}\cos kx\,dx=-\frac{2\cos n\pi}{k}+0
  4. Visszaírva k=nπ2k=\frac{n\pi}{2}-t:
    bn=2(1)nnπ/2=4(1)n+1nπb_{n}=-\frac{2(-1)^{n}}{n\pi/2}=\frac{4(-1)^{n+1}}{n\pi}
    x4πn=1(1)n+1nsinnπx2x\sim\frac{4}{\pi}\sum_{n=1}^{\infty}\frac{(-1)^{n+1}}{n}\sin\frac{n\pi x}{2}

6. feladat

A 3. feladat négyszögjelének sora mihez konvergál az x=0x=0 és az x=πx=\pi pontban?

Megoldás

  1. Mindkét pont szakadási hely, tehát a Dirichlet-tétel szerint a sor a bal és jobb oldali határérték számtani közepéhez tart, nem a függvényértékhez.
  2. x=0x=0-ban: f(0)=1f(0^{-})=-1 és f(0+)=1f(0^{+})=1, tehát a sor összege 1+12=0\frac{-1+1}{2}=0.
  3. x=πx=\pi-ben a periodikus kiterjesztés 11-ről 1-1-re ugrik, tehát az összeg itt is 00.
  4. Ellenőrzés: a sorban minden tag sin(n0)=0\sin(n\cdot 0)=0, illetve sin(nπ)=0\sin(n\pi)=0, tehát az összeg valóban 0 mindkét helyen. A tétel és a képlet egybevág.

7. feladat

A négyszögjel sorára alkalmazva a Parseval-formulát, mennyi k=11(2k1)2\displaystyle\sum_{k=1}^{\infty}\frac{1}{(2k-1)^{2}}?

Megoldás

  1. A Parseval-formula bal oldala: mivel f21f^{2}\equiv1,
    1πππf2(x)dx=1π2π=2\frac{1}{\pi}\int_{-\pi}^{\pi}f^{2}(x)\,dx=\frac{1}{\pi}\cdot 2\pi=2
  2. A jobb oldal: minden an=0a_{n}=0, a páratlan indexű bn=4πnb_{n}=\frac{4}{\pi n}:
    n paˊratlan(4πn)2=16π2k=11(2k1)2\sum_{n\ \text{páratlan}}\left(\frac{4}{\pi n}\right)^{2}=\frac{16}{\pi^{2}}\sum_{k=1}^{\infty}\frac{1}{(2k-1)^{2}}
  3. A kettőt egyenlővé téve:
    2=16π2SS=k=11(2k1)2=π282=\frac{16}{\pi^{2}}S\quad\Longrightarrow\quad S=\sum_{k=1}^{\infty}\frac{1}{(2k-1)^{2}}=\frac{\pi^{2}}{8}

8. feladat

Fejtsd koszinuszsorba az f(x)=xf(x)=x függvényt a (0,π)(0,\pi) intervallumon.

Megoldás

  1. Koszinuszsort akarunk, tehát a függvényt párosan terjesztjük ki a negatív oldalra (az eredmény az x|x| lesz a teljes intervallumon). Ettől minden bn=0b_{n}=0.
  2. a0=2π0πxdx=2ππ22=πa02=π2a_{0}=\frac{2}{\pi}\int_{0}^{\pi}x\,dx=\frac{2}{\pi}\cdot\frac{\pi^{2}}{2}=\pi\quad\Longrightarrow\quad\frac{a_{0}}{2}=\frac{\pi}{2}
  3. Parciális integrálással u=xu=x, v=cosnxv'=\cos nx:
    0πxcosnxdx=[xsinnxn]0π=01n0πsinnxdx=(1)n1n2\int_{0}^{\pi}x\cos nx\,dx=\underbrace{\left[\frac{x\sin nx}{n}\right]_{0}^{\pi}}_{=0}-\frac{1}{n}\int_{0}^{\pi}\sin nx\,dx=\frac{(-1)^{n}-1}{n^{2}}
  4. Tehát an=2π(1)n1n2a_{n}=\frac{2}{\pi}\cdot\frac{(-1)^{n}-1}{n^{2}}, ami páros nn-re nulla, páratlanra 4πn2-\frac{4}{\pi n^{2}}:
    xπ24π(cosx+cos3x9+cos5x25+)x\sim\frac{\pi}{2}-\frac{4}{\pi}\left(\cos x+\frac{\cos 3x}{9}+\frac{\cos 5x}{25}+\dots\right)
  5. Ellenőrzés x=0x=0-ban: a bal oldal 0, a jobb oldal π24ππ28=0\frac{\pi}{2}-\frac{4}{\pi}\cdot\frac{\pi^{2}}{8}=0 — épp az előző feladat összegével. A két eredmény egymást igazolja.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.