Ingyenes tananyagok

Analízis 2

Másodrendű inhomogén egyenletek

Ha a jobb oldal nem nulla: az általános megoldás a homogén megoldás plusz egy partikuláris, amit a próbafüggvény-módszerrel keresünk meg.

14 perc olvasás

1. A megoldás szerkezete

Az előző leckében a jobb oldal nulla volt. Most nem az, és megmutatom, hogy ettől a feladat nem lesz nehezebb, csak egy lépéssel hosszabb:

A típus

y′′+a y′+b y=q(x)y''+a\,y'+b\,y=q(x)

A kulcs egyetlen észrevétel. Ha ypy_{p} egy megoldása ennek az egyenletnek, és yhy_{h} a hozzá tartozó homogén egyenlet általános megoldása, akkor a kettő összege is megoldás — és ez már az összes megoldás:

Szuperpozíció

y=yh⏟homogeˊn aˊlt. megoldaˊs+yp⏟egy partikulaˊrisy=\underbrace{y_{h}}_{\text{homogén ált. megoldás}}+\underbrace{y_{p}}_{\text{egy partikuláris}}

Egy egyszerű példa: y″ + y = 2

A homogén rész, y′′+y=0y''+y=0, megoldása a korábbi leckéből yh=C1cos⁡x+C2sin⁡xy_{h}=C_{1}\cos x+C_{2}\sin x. Egy partikuláris megoldást ránézésre látunk: a konstans yp=2y_{p}=2 jó, mert a második deriváltja 0, és 0+2=20+2=2. Az általános megoldás tehát y=C1cos⁡x+C2sin⁡x+2y=C_{1}\cos x+C_{2}\sin x+2: az eredeti rezgés, csak 2-vel feljebb tolva. Pontosan ezt mondja a szuperpozíció: a jobb oldal egyetlen „különmegoldást” tesz hozzá a homogén sereghez.

A feladat tehát két részre esik. Az elsőt már tudod: ez a karakterisztikus egyenlet módszere. A második az, hogy egyetlen megoldást találjunk az inhomogén egyenletre — akármilyet, a legegyszerűbbet. Erre való a próbafüggvény-módszer.

A homogén rész nem hagyható el

A leggyakoribb hiba az, hogy valaki megtalálja a partikuláris megoldást, és megáll. Az ypy_{p} önmagában csak egy megoldás; az általános megoldáshoz hozzá kell adni a homogén részt a két konstansával együtt. Kezdetiérték-feladat különben nem is lenne megoldható, mert nem maradna mit rögzíteni.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. A próbafüggvény megválasztása

Az ötlet: a jobb oldalhoz hasonló alakú függvényt tippelünk határozatlan együtthatókkal, behelyettesítjük, és az együtthatókat az azonosságból számoljuk ki. A tippet nem kell kitalálni, táblázatból megy:

A jobb oldal q(x)A próbafüggvény y_p
Pn(x)P_{n}(x) polinomQn(x)Q_{n}(x) — azonos fokú teljes polinom
c ekxc\,e^{kx}A ekxA\,e^{kx}
c1cos⁡ωx+c2sin⁡ωxc_{1}\cos\omega x+c_{2}\sin\omega xAcos⁡ωx+Bsin⁡ωxA\cos\omega x+B\sin\omega x
Pn(x)ekxP_{n}(x)e^{kx}Qn(x)ekxQ_{n}(x)e^{kx}
ekx(c1cos⁡ωx+c2sin⁡ωx)e^{kx}\big(c_{1}\cos\omega x+c_{2}\sin\omega x\big)ekx(Acos⁡ωx+Bsin⁡ωx)e^{kx}\big(A\cos\omega x+B\sin\omega x\big)

Egy egyszerű példa: y″ + y = 3e²ˣ

A jobb oldal exponenciális, tehát a tipp yp=Ae2xy_{p}=Ae^{2x}. Kétszer deriválva yp′′=4Ae2xy_{p}''=4Ae^{2x}, behelyettesítve 4Ae2x+Ae2x=5Ae2x=3e2x4Ae^{2x}+Ae^{2x}=5Ae^{2x}=3e^{2x}, tehát A=35A=\frac35. A partikuláris megoldás yp=35e2xy_{p}=\frac35e^{2x}, az általános pedig y=C1cos⁡x+C2sin⁡x+35e2xy=C_{1}\cos x+C_{2}\sin x+\frac35e^{2x}. Ennyi a módszer: a tipp alakját a táblázat adja, az együtthatót a behelyettesítés.

Két dolog, ami mindig meglepetés

Teljes polinom kell. Ha a jobb oldal 4x4x, a próbafüggvény nem AxAx, hanem Ax+BAx+B. Az alacsonyabb fokú tagok a deriválás során keletkeznek, és kellenek az egyenlet kielégítéséhez.

Szinusz és koszinusz együtt jár. Ha a jobb oldalon csak sin⁡ωx\sin\omega x áll, a próbafüggvényben akkor is szerepelnie kell a koszinuszos tagnak: a deriválás úgyis megtermeli.

3. Rezonancia

Van egy eset, amikor a táblázat tippje nem működik: ha a próbafüggvény maga is megoldása a homogén egyenletnek. Ilyenkor behelyettesítve nullát kapnánk a bal oldalon, és nem tudnánk mihez hasonlítani a jobb oldalt.

A rezonanciaszabály

ha yp a homogeˊn megoldaˊsa:yp → x⋅yp  (keˊtszeres gyo¨kneˊl x2⋅yp)\text{ha } y_{p}\ \text{a homogén megoldása:}\quad y_{p}\ \to\ x\cdot y_{p}\ \ (\text{kétszeres gyöknél } x^{2}\cdot y_{p})

Az ellenőrzés egyszerű: hasonlítsd össze a jobb oldal kitevőjét (illetve a szinusz körfrekvenciáját) a karakterisztikus egyenlet gyökeivel.

Egy egyszerű példa: y″ − y = eˣ

A gyökök ±1\pm1, és a jobb oldal kitevője, k=1k=1, pont az egyik gyök: rezonancia. Ha mégis AexAe^{x}-szel próbálkoznál, Aex−Aex=0Ae^{x}-Ae^{x}=0 jönne ki, ami sosem lehet exe^{x}. A szabály szerint yp=Axexy_{p}=Axe^{x}. Deriválva yp′′=A(2+x)exy_{p}''=A(2+x)e^{x}, tehát yp′′−yp=A(2+x)ex−Axex=2Aex=exy_{p}''-y_{p}=A(2+x)e^{x}-Axe^{x}=2Ae^{x}=e^{x}, ahonnan A=12A=\frac12. Az általános megoldás: y=C1ex+C2e−x+12xexy=C_{1}e^{x}+C_{2}e^{-x}+\frac12xe^{x}.

  • Ha a jobb oldal ekxe^{kx} alakú, és kk egyszeres gyöke a karakterisztikus egyenletnek, szorozz xx-szel.
  • Ha kk kétszeres gyök, szorozz x2x^{2}-tel.
  • Ha a jobb oldal sin⁡ωx\sin\omega x vagy cos⁡ωx\cos\omega x, és a gyökök épp ±iω\pm i\omega, ugyanígy szorozni kell xx-szel. Fizikailag ez a rezonancia esete: a gerjesztés frekvenciája megegyezik a sajátfrekvenciával, és az amplitúdó korlátlanul nő.

4. Kidolgozott példák

Polinom jobb oldal: y″ + y′ − 2y = 4x

  1. Homogén rész: λ2+λ−2=0\lambda^{2}+\lambda-2=0, gyökei λ1=1\lambda_{1}=1, λ2=−2\lambda_{2}=-2, tehát yh=C1ex+C2e−2xy_{h}=C_{1}e^{x}+C_{2}e^{-2x}.
  2. Próbafüggvény: yp=Ax+By_{p}=Ax+B (teljes elsőfokú polinom!). Ekkor yp′=Ay_{p}'=A és yp′′=0y_{p}''=0.
  3. Behelyettesítve:
    0+A−2(Ax+B)=−2Ax+(A−2B)=4x0+A-2(Ax+B)=-2Ax+(A-2B)=4x
  4. Együttható-összehasonlítás: −2A=4⇒A=−2-2A=4\Rightarrow A=-2, és A−2B=0⇒B=−1A-2B=0\Rightarrow B=-1.
  5. y=C1ex+C2e−2x−2x−1y=C_{1}e^{x}+C_{2}e^{-2x}-2x-1

Exponenciális jobb oldal: y″ − 3y′ + 2y = e³ˣ

  1. λ2−3λ+2=0\lambda^{2}-3\lambda+2=0, gyökei 1 és 2, tehát yh=C1ex+C2e2xy_{h}=C_{1}e^{x}+C_{2}e^{2x}.
  2. A jobb oldal kitevője 3, ami nem gyök, tehát nincs rezonancia: yp=Ae3xy_{p}=Ae^{3x}.
  3. 9Ae3x−9Ae3x+2Ae3x=2Ae3x=e3x ⟹ A=129Ae^{3x}-9Ae^{3x}+2Ae^{3x}=2Ae^{3x}=e^{3x}\ \Longrightarrow\ A=\frac12
  4. y=C1ex+C2e2x+e3x2y=C_{1}e^{x}+C_{2}e^{2x}+\frac{e^{3x}}{2}

Rezonancia: y″ − 3y′ + 2y = eˣ

  1. A homogén rész ugyanaz, de most a jobb oldal kitevője k=1k=1, ami egyszeres gyöke a karakterisztikus egyenletnek. A próbafüggvényt tehát meg kell szorozni xx-szel: yp=Ax exy_{p}=Ax\,e^{x}.
  2. yp′=Aex(1+x),yp′′=Aex(2+x)y_{p}'=A e^{x}(1+x),\qquad y_{p}''=A e^{x}(2+x)
  3. Behelyettesítve és AexAe^{x}-t kiemelve:
    Aex[(2+x)−3(1+x)+2x]=Aex(−1)=exA e^{x}\Big[(2+x)-3(1+x)+2x\Big]=A e^{x}\big(-1\big)=e^{x}
  4. Innen A=−1A=-1, tehát:
    y=C1ex+C2e2x−x exy=C_{1}e^{x}+C_{2}e^{2x}-x\,e^{x}

Trigonometrikus jobb oldal: y″ + 4y = sin x

  1. λ2+4=0\lambda^{2}+4=0, tehát λ=±2i\lambda=\pm 2i, és yh=C1cos⁡2x+C2sin⁡2xy_{h}=C_{1}\cos 2x+C_{2}\sin 2x.
  2. A jobb oldal körfrekvenciája 1, a sajátfrekvencia 2 — nem egyeznek, tehát nincs rezonancia: yp=Acos⁡x+Bsin⁡xy_{p}=A\cos x+B\sin x.
  3. yp′′=−Acos⁡x−Bsin⁡xy_{p}''=-A\cos x-B\sin x, ezért:
    yp′′+4yp=3Acos⁡x+3Bsin⁡x=sin⁡xy_{p}''+4y_{p}=3A\cos x+3B\sin x=\sin x
  4. Innen A=0A=0 és B=13B=\frac13:
    y=C1cos⁡2x+C2sin⁡2x+sin⁡x3y=C_{1}\cos 2x+C_{2}\sin 2x+\frac{\sin x}{3}

5. Ha a jobb oldal többtagú

A linearitásból következik, hogy a jobb oldal tagjaival külön-külön is lehet dolgozni, és a partikuláris megoldásokat a végén összeadni:

Szuperpozíció a jobb oldalra

q(x)=q1(x)+q2(x) ⟹ yp=yp,1+yp,2q(x)=q_{1}(x)+q_{2}(x)\ \Longrightarrow\ y_{p}=y_{p,1}+y_{p,2}

Az y′′−3y′+2y=e3x+4xy''-3y'+2y=e^{3x}+4x egyenlethez tehát a fenti két példa partikuláris megoldásait kell összeadni, a homogén részt pedig természetesen csak egyszer hozzáírni. Ez sokkal biztonságosabb, mint egyetlen, mindent tartalmazó próbafüggvénnyel küzdeni.

Sorrend a dolgozatban

Mindig ebben a sorrendben haladj: karakterisztikus egyenlet → yhy_h → rezonancia ellenőrzése → próbafüggvény → együtthatók → összeadás → (ha van) kezdeti feltételek. A rezonanciaellenőrzés azért van a próbafüggvény előtt, mert ha kimarad, az egész behelyettesítés hasztalan: 0=ex0=e^{x} típusú ellentmondásba futsz.

6. Tipikus hibák

  • A homogén rész lefelejtése. A végeredményben két konstansnak kell szerepelnie. Ha nincs bennük, csak egy partikuláris megoldást adtál meg.
  • Nem teljes polinom próbafüggvényként. 4x4x jobb oldalhoz Ax+BAx+B jár, nem AxAx.
  • A rezonancia észre nem vétele. Ha behelyettesítés után minden kiesik és ellentmondás marad, nem elszámoltál: az xx-szeres szorzó hiányzik.
  • Csak szinusz a próbafüggvényben. A koszinuszos tag akkor is kell, ha a jobb oldalon nem szerepel; a végén úgyis kijöhet rá nulla együttható.
  • A kezdeti feltételek túl korai használata. A konstansokat csak a teljes megoldásba (homogén + partikuláris) behelyettesítve szabad meghatározni. Ha csak a homogén részbe teszed be, rossz értékek jönnek ki.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.