Ingyenes tananyagok

Analízis 2

Kettős integrál polárkoordinátákkal

Körlapon vagy körgyűrűn a derékszögű határok reménytelenek. A polárkoordinátás áttérés ugyanazt a feladatot néhány sorra rövidíti.

11 perc olvasás

1. Miért nem jó a derékszögű felírás körlapon

Nézzük meg, mi történik, ha egy egyszerű körlapot próbálunk a szokásos módon leírni. Az x2+y24x^{2}+y^{2}\le 4 tartomány x szerinti normálalakja:

2x2,4x2  y  4x2-2\le x\le 2,\qquad -\sqrt{4-x^{2}}\ \le\ y\ \le\ \sqrt{4-x^{2}}

Formailag rendben van, de a belső integrálás után gyökös kifejezések maradnak, és a külső integrál trigonometrikus helyettesítést kíván. Egy tökéletesen szimmetrikus alakzatból csúnya számolás lett, méghozzá azért, mert rossz koordinátákkal írtuk le.

A körlap természetes leírása nem az, hogy „milyen magasan és milyen messze jobbra”, hanem az, hogy milyen messze a középponttól és milyen irányban. Ez a polárkoordináta.

2. Az áttérés és a Jacobi-determináns

Polárkoordináták

x=rcosφ,y=rsinφ,x2+y2=r2x=r\cos\varphi,\qquad y=r\sin\varphi,\qquad x^{2}+y^{2}=r^{2}

Az rr a középponttól mért távolság (mindig nemnegatív), a φ\varphi pedig a pozitív x tengelytől mért szög. A behelyettesítés önmagában viszont nem elég: a területelem is átalakul.

A területelem

dA=dxdy=rdrdφdA=dx\,dy=r\,dr\,d\varphi

Az rr szorzó a Jacobi-determinánsból jön, ami a helyettesítés területtorzító hatását méri:

J=xrxφyryφ=cosφrsinφsinφrcosφ=rcos2φ+rsin2φ=rJ=\begin{vmatrix} \dfrac{\partial x}{\partial r} & \dfrac{\partial x}{\partial \varphi} \\[6pt] \dfrac{\partial y}{\partial r} & \dfrac{\partial y}{\partial \varphi}\end{vmatrix}=\begin{vmatrix} \cos\varphi & -r\sin\varphi \\[4pt] \sin\varphi & r\cos\varphi\end{vmatrix}=r\cos^{2}\varphi+r\sin^{2}\varphi=r

Miért van ott az r, szemléletesen

Egy dφd\varphi szögtartományhoz tartozó körcikk annál szélesebb, minél messzebb vagyunk a középponttól: a hossza rdφr\,d\varphi. A „téglalap” tehát nem dr×dφdr\times d\varphi, hanem dr×rdφdr\times r\,d\varphi méretű. Innen az rr szorzó.

Az áttérés teljes képlete tehát:

Áttérés polárkoordinátákra

Tf(x,y)dA=Tf(rcosφ, rsinφ) rdrdφ\iint_{T}f(x,y)\,dA=\iint_{T^{*}}f(r\cos\varphi,\ r\sin\varphi)\ r\,dr\,d\varphi

3. A határok felírása

A módszer igazi haszna itt látszik: a leggyakoribb tartományoknál a határok mind konstansok, tehát a két integrál teljesen szétválik.

tartományrφ
Körlap, sugara R0rR0\le r\le R0φ2π0\le\varphi\le 2\pi
KörgyűrűR1rR2R_1\le r\le R_20φ2π0\le\varphi\le 2\pi
Félkörlap (felső)0rR0\le r\le R0φπ0\le\varphi\le \pi
Negyedkör az első síknegyedben0rR0\le r\le R0φπ20\le\varphi\le \tfrac{\pi}{2}

Két dolog, amit könnyű elrontani

Az rr soha nem negatív: a „másik oldal” a szöggel adódik, nem negatív sugárral. A teljes kör pedig 2π2\pi, nem π\pi: ha a végeredményed pont a felét adja a vártnak, szinte biztosan itt a hiba.

4. Kidolgozott példák

Példa: terület körgyűrűn

Számítsuk ki az 1x2+y241\le x^{2}+y^{2}\le 4 körgyűrű területét. A területhez f1f\equiv 1 tartozik, de az rr szorzó ilyenkor is kell:

T1dA=02π ⁣ ⁣12rdrdφ=02π[r22]12dφ=02π32dφ=3π\iint_{T}1\,dA=\int_{0}^{2\pi}\!\!\int_{1}^{2} r\,dr\,d\varphi=\int_{0}^{2\pi}\left[\frac{r^{2}}{2}\right]_{1}^{2}d\varphi=\int_{0}^{2\pi}\frac{3}{2}\,d\varphi=3\pi

Ellenőrzés: a két körlap területének különbsége 4ππ=3π4\pi-\pi=3\pi. Ez az f1f\equiv 1 próba a leggyorsabb módja megnézni, hogy jól írtad-e fel a határokat.

Példa: körszimmetrikus integrandus

Számítsuk ki az T(x2+y2)dA\iint_{T}(x^{2}+y^{2})\,dA integrált, ahol TT a 2 sugarú körlap. Az integrandus polárban egyszerűen r2r^{2}:

02π ⁣ ⁣02r2rdrdφ=02π[r44]02dφ=02π4dφ=8π\int_{0}^{2\pi}\!\!\int_{0}^{2} r^{2}\cdot r\,dr\,d\varphi=\int_{0}^{2\pi}\left[\frac{r^{4}}{4}\right]_{0}^{2}d\varphi=\int_{0}^{2\pi}4\,d\varphi=8\pi

Figyeld meg, hogy a szorzóval együtt r3r^{3}-t integráltunk, nem r2r^{2}-t.

Példa: a félgömb térfogata

Az RR sugarú félgömb a z=R2x2y2z=\sqrt{R^{2}-x^{2}-y^{2}} felület alatti térfogat az RR sugarú körlap fölött. Polárban az integrandus R2r2\sqrt{R^{2}-r^{2}}:

  1. Felírás:
    V=02π ⁣ ⁣0RR2r2 rdrdφ=2π0RrR2r2drV=\int_{0}^{2\pi}\!\!\int_{0}^{R}\sqrt{R^{2}-r^{2}}\ r\,dr\,d\varphi=2\pi\int_{0}^{R} r\sqrt{R^{2}-r^{2}}\,dr
  2. Helyettesítés u=R2r2u=R^{2}-r^{2}, du=2rdrdu=-2r\,dr. Épp az rr szorzó teszi ezt lehetővé:
    2π120R2udu=π[23u3/2]0R2=23πR32\pi\cdot\frac12\int_{0}^{R^{2}}\sqrt{u}\,du=\pi\left[\frac{2}{3}u^{3/2}\right]_{0}^{R^{2}}=\frac{2}{3}\pi R^{3}

Pontosan a félgömb ismert térfogata. Derékszögű koordinátákkal ugyanez jóval hosszabb számolás lett volna.

A Gauss-integrál

A polárkoordináták legszebb alkalmazása az, hogy elárulják egy olyan integrál értékét, aminek nincs elemi primitív függvénye. Az egész síkra:

R2e(x2+y2)dA=02π ⁣ ⁣0er2rdrdφ=2π12=π\iint_{\mathbb{R}^{2}}e^{-(x^{2}+y^{2})}\,dA=\int_{0}^{2\pi}\!\!\int_{0}^{\infty}e^{-r^{2}}r\,dr\,d\varphi=2\pi\cdot\frac12=\pi

Mivel a bal oldal szorzattá bomlik, ebből ex2dx=π\int_{-\infty}^{\infty}e^{-x^{2}}dx=\sqrt{\pi} adódik. Egy változóban ez az integrál kiszámíthatatlan, kettőben pedig két sor.

5. Tipikus hibák

  • Az rr szorzó elhagyása. Messze a leggyakoribb hiba. A dA=rdrdφdA=r\,dr\,d\varphi nem a behelyettesítés része, hanem külön lépés, és nélküle minden eredmény hibás. Ellenőrzés: a körlap területére R2πR^{2}\pi-nek kell kijönnie.
  • A φ\varphi határa π\pi a 2π2\pi helyett. Teljes körnél a szög nullától 2π2\pi-ig fut. Ha az eredményed pont fele a vártnak, itt keresd a hibát.
  • Negatív sugár. Az rr mindig nemnegatív; az irányt a szög adja meg.
  • Polárkoordináta nem kör alakú tartományra. Egy téglalapon a polárátírás rosszabb, mint az eredeti: ott a határok lesznek szögtől függő függvények. Csak akkor válts, ha a tartomány vagy az integrandus tényleg körszimmetrikus.
  • Az x2+y2x^{2}+y^{2} átírásának elmulasztása. Ez polárban egyszerűen r2r^{2}; ha meghagyod r2cos2φ+r2sin2φr^{2}\cos^{2}\varphi+r^{2}\sin^{2}\varphi alakban, elveszted az egész módszer előnyét.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.