Ingyenes tananyagok

Analízis 2

Gyakorló feladatsor: differenciálegyenletek

Nyolc feladat végigvezetett megoldással: szétválasztható és lineáris elsőrendű egyenletek, másodrendű homogén és inhomogén egyenletek rezonanciával, és egy lehűlési feladat.

20 perc olvasás

1. Feladatok

Ehhez a feladatsorhoz a differenciálegyenletek leckéi kellenek, a szétválasztható, az elsőrendű lineáris, a másodrendű homogén és inhomogén egyenletek. Elöl mindenhol csak a feladat áll: próbáld meg előbb magadtól, és csak utána nyisd le a megoldást. Minden megoldás végén ott az ellenőrzés is, mert differenciálegyenletnél ez fél perc, és minden hibát kiszűr.

1. feladat

Oldd meg a kezdetiérték-feladatot: y′=xy2y'=xy^2, y(0)=1y(0)=1.

Megoldás

  1. Szétválasztható: dyy2=x dx\dfrac{dy}{y^2}=x\,dx, integrálva −1y=x22+C-\dfrac1y=\dfrac{x^2}{2}+C.
  2. y(0)=1y(0)=1: −1=C-1=C. Tehát −1y=x22−1=x2−22-\dfrac1y=\dfrac{x^2}{2}-1=\dfrac{x^2-2}{2}, azaz
    y=22−x2y=\frac{2}{2-x^2}
  3. Ellenőrzés: y′=4x(2−x2)2y'=\dfrac{4x}{(2-x^2)^2}, és xy2=x⋅4(2−x2)2xy^2=x\cdot\dfrac{4}{(2-x^2)^2}. Rendben. A megoldás csak ∣x∣<2|x|<\sqrt2-n él: ott elszáll.

2. feladat

Add meg az általános megoldást: y′=ex−yy'=e^{x-y}.

Megoldás

  1. ex−y=exe−ye^{x-y}=e^xe^{-y}, tehát szétválasztható: ey dy=ex dxe^y\,dy=e^x\,dx.
  2. Integrálva: ey=ex+Ce^y=e^x+C, azaz
    y=ln⁡(ex+C)y=\ln\bigl(e^x+C\bigr)
  3. Ellenőrzés: y′=exex+Cy'=\dfrac{e^x}{e^x+C}, és ex−y=exey=exex+Ce^{x-y}=\dfrac{e^x}{e^y}=\dfrac{e^x}{e^x+C}. Rendben.

3. feladat

Oldd meg: y′+2y=e−xy'+2y=e^{-x}, y(0)=2y(0)=2.

Megoldás

  1. Elsőrendű lineáris; integráló tényező e∫2 dx=e2xe^{\int2\,dx}=e^{2x}. Ezzel szorozva a bal oldal egy szorzat deriváltja: (ye2x)′=e−xe2x=ex\bigl(ye^{2x}\bigr)'=e^{-x}e^{2x}=e^{x}.
  2. Integrálva: ye2x=ex+Cye^{2x}=e^x+C, tehát y=e−x+Ce−2xy=e^{-x}+Ce^{-2x}.
  3. y(0)=1+C=2y(0)=1+C=2, C=1C=1:
    y=e−x+e−2xy=e^{-x}+e^{-2x}
    Ellenőrzés: y′+2y=(−e−x−2e−2x)+(2e−x+2e−2x)=e−xy'+2y=(-e^{-x}-2e^{-2x})+(2e^{-x}+2e^{-2x})=e^{-x}. Rendben.

4. feladat

Add meg az általános megoldást (x>0x>0): xy′+y=x2xy'+y=x^2.

Megoldás

  1. A bal oldal már szorzat deriváltja: (xy)′=xy′+y(xy)'=xy'+y. (Ha ezt nem vesszük észre: xx-szel osztva y′+1xy=xy'+\frac1xy=x, integráló tényező eln⁡x=xe^{\ln x}=x, ami visszavisz ide.)
  2. (xy)′=x2(xy)'=x^2, integrálva xy=x33+Cxy=\dfrac{x^3}{3}+C:
    y=x23+Cxy=\frac{x^2}{3}+\frac{C}{x}
  3. Ellenőrzés: xy′+y=x(2x3−Cx2)+x23+Cx=x2xy'+y=x\left(\frac{2x}{3}-\frac{C}{x^2}\right)+\frac{x^2}{3}+\frac Cx=x^2. Rendben.

5. feladat

Oldd meg: y′′−4y′+4y=0y''-4y'+4y=0, y(0)=1y(0)=1, y′(0)=0y'(0)=0.

Megoldás

  1. Karakterisztikus egyenlet: λ2−4λ+4=(λ−2)2=0\lambda^2-4\lambda+4=(\lambda-2)^2=0, kettős gyök λ=2\lambda=2. Általános megoldás: y=(C1+C2x)e2xy=(C_1+C_2x)e^{2x}.
  2. y(0)=C1=1y(0)=C_1=1. y′=C2e2x+2(C1+C2x)e2xy'=C_2e^{2x}+2(C_1+C_2x)e^{2x}, tehát y′(0)=C2+2C1=C2+2=0y'(0)=C_2+2C_1=C_2+2=0, C2=−2C_2=-2.
  3. y=(1−2x)e2xy=(1-2x)e^{2x}
    Ellenőrzés: y′=−2e2x+2(1−2x)e2x=−4xe2xy'=-2e^{2x}+2(1-2x)e^{2x}=-4xe^{2x}, y′′=−4e2x−8xe2xy''=-4e^{2x}-8xe^{2x}, és y′′−4y′+4y=e2x(−4−8x+16x+4−8x)=0y''-4y'+4y=e^{2x}(-4-8x+16x+4-8x)=0. Rendben.

6. feladat

Add meg az általános megoldást: y′′+2y′+5y=0y''+2y'+5y=0.

Megoldás

  1. λ2+2λ+5=0\lambda^2+2\lambda+5=0, D=4−20=−16D=4-20=-16, λ=−2±4i2=−1±2i\lambda=\dfrac{-2\pm4i}{2}=-1\pm2i.
  2. Komplex gyökpárnál α=−1\alpha=-1, β=2\beta=2:
    y=e−x(C1cos⁡2x+C2sin⁡2x)y=e^{-x}\bigl(C_1\cos2x+C_2\sin2x\bigr)
    Csillapított rezgés: az e−xe^{-x} burkoló alatt 22 körfrekvenciájú lengés.

7. feladat

Add meg az általános megoldást: y′′−3y′+2y=exy''-3y'+2y=e^{x}.

Megoldás

  1. Homogén rész: λ2−3λ+2=(λ−1)(λ−2)\lambda^2-3\lambda+2=(\lambda-1)(\lambda-2), yh=C1ex+C2e2xy_h=C_1e^x+C_2e^{2x}.
  2. A jobb oldal exe^x, és az 11 gyöke a karakterisztikus egyenletnek: rezonancia. A próbafüggvényt xx-szel szorozni kell: yp=Axexy_p=Axe^x.
  3. yp′=A(1+x)exy_p'=A(1+x)e^x, yp′′=A(2+x)exy_p''=A(2+x)e^x. Behelyettesítve:
    A(2+x)−3A(1+x)+2Ax=A(2+x−3−3x+2x)=−A⟹−A=1, A=−1A(2+x)-3A(1+x)+2Ax=A(2+x-3-3x+2x)=-A\quad\Longrightarrow\quad -A=1,\ A=-1
  4. y=C1ex+C2e2x−xexy=C_1e^x+C_2e^{2x}-xe^x
    Ellenőrzés a partikuláris részre: yp=−xexy_p=-xe^x, yp′′−3yp′+2yp=−(2+x)ex+3(1+x)ex−2xex=exy_p''-3y_p'+2y_p=-(2+x)e^x+3(1+x)e^x-2xe^x=e^x. Rendben.

8. feladat

Egy 100 °C-os kávé 20 °C-os szobában 10 perc alatt 60 °C-ra hűl. A Newton-féle lehűlési törvény szerint a hűlés sebessége arányos a hőmérséklet-különbséggel. Mikor lesz a kávé 30 °C-os?

Megoldás

  1. Az egyenlet: T′=−k(T−20)T'=-k(T-20), T(0)=100T(0)=100. Szétválasztva dTT−20=−k dt\dfrac{dT}{T-20}=-k\,dt, ln⁡(T−20)=−kt+C\ln(T-20)=-kt+C, tehát T=20+Ae−ktT=20+Ae^{-kt}, és T(0)=100T(0)=100 miatt A=80A=80.
  2. T(10)=60T(10)=60: 40=80e−10k40=80e^{-10k}, tehát e−10k=12e^{-10k}=\frac12, azaz k=ln⁡210k=\dfrac{\ln2}{10}. A hőmérséklet-különbség 10 percenként feleződik.
  3. T=30T=30: 10=80e−kt10=80e^{-kt}, e−kt=18e^{-kt}=\frac18. Mivel 18=(12)3\frac18=\left(\frac12\right)^3, ez három feleződés:
    t=30 perct=30\ \text{perc}
    Képlettel: t=ln⁡8k=3ln⁡2ln⁡2/10=30t=\dfrac{\ln8}{k}=\dfrac{3\ln2}{\ln2/10}=30. Rendben.

Ha a 7. feladat ment el: a rezonancia felismerése a inhomogén egyenletek leckéjének külön fejezete. Ha a 3–4. csúszott el, az integráló tényező képletét és a szorzat deriváltjának felismerését érdemes újra átnézni.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.