Analízis 3
Parciális differenciálegyenletek: a változók szétválasztása
A hővezetési és a hullámegyenlet megoldása Fourier-módszerrel: szorzat alakú megoldás, sajátérték-feladat, és a kezdeti feltétel illesztése Fourier-sorral.
14 perc olvasás
1. A három klasszikus egyenlet
Parciális differenciálegyenletben az ismeretlen több változó függvénye, és parciális deriváltjai szerepelnek. Ez a téma elsőre a legelvontabbnak tűnik az egész félévben, ezért ebben a leckében végig egyetlen konkrét egyenleten, a hővezetésén megyünk végig, és minden lépést egy kézzel ellenőrizhető példával kísérek. A mérnöki gyakorlat szinte mindig három másodrendű, lineáris egyenlet valamelyikébe fut bele:
| Egyenlet | Alak | Mit ír le |
|---|---|---|
| Hővezetési (diffúziós) | hőmérséklet egy rúdban, koncentráció terjedése | |
| Hullámegyenlet | rezgő húr, hang, elektromágneses hullám | |
| Laplace-egyenlet | állandósult hőmérséklet, potenciál |
Egy egyszerű példa: ellenőrizzünk egy megoldást
Megoldása-e az a hővezetési egyenletnek? Az szerinti parciális derivált ; az szerinti második derivált . A kettő egyenlő, tehát igen. Szemléletesen: egy szinuszos hőmérséklet-eloszlás megtartja az alakját, csak az amplitúdója cseng le szerint. Az egész lecke arról szól, hogyan találjuk meg az ilyen megoldásokat, és hogyan rakjuk össze belőlük a tetszőleges kezdeti feltételhez tartozót.
Egy PDE-nek önmagában végtelen sok megoldása van; a feladatot a peremfeltételek (mi történik a rúd két végén) és a kezdeti feltétel (milyen a hőmérséklet -ban) teszik egyértelművé. A hővezetési egyenlet tipikus feladata:
Elakadtál ennél a résznél?
Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.
2. A változók szétválasztása
A Fourier-módszer ötlete: keressünk szorzat alakú megoldásokat, . A hővezetési egyenletbe helyettesítve , és osztva -vel:
Szétválasztás
A bal oldal csak -től, a jobb csak -től függ; egyenlők, tehát mindkettő állandó. A PDE két közönséges differenciálegyenletre esett szét:
A peremfeltételek az -re szállnak át: . Ez egy sajátérték-feladat: csak bizonyos -kra van nemtriviális megoldása. Ha , csak jön ki; ha , , és miatt , miatt :
Sajátértékek és sajátfüggvények
Egy egyszerű példa: L = π
Ha a rúd hossza , akkor és . Nézd meg, miért pont ezek: a , , mind nulla a 0-ban és a -ben, tehát teljesítik a peremfeltételt, a viszont a -ben , ezért az nem játszik. A peremfeltétel „kvantálja” a megengedett hullámhosszakat: pontosan úgy, mint egy két végén lefogott gitárhúron.
Minden -hez tartozik egy , tehát megoldás. Az egyenlet lineáris, ezért ezek összege is megoldás; a kezdeti feltételt egy ilyen összeggel kell illeszteni.
3. A hővezetési egyenlet megoldása
Általános megoldás (nulla peremértékekkel)
A -ban a sor , ami az szinuszos Fourier-sora: innen a képlete. Ha a kezdeti feltétel eleve véges sok szinusz, a sorfejtés egy lépés.
Két szinuszból álló kezdeti feltétel
, , , .
- , , tehát és a tagok .
- A kezdeti feltétel leolvasható: , , a többi nulla.
- Ellenőrzés: , és . Egyenlők, a peremértékek nullák, és -ban visszakapjuk a kezdeti feltételt. Rendben.
- A magasabb harmonikus () négyszer gyorsabban csillapodik: a hővezetés a finom részleteket simítja ki először.
4. A hullámegyenlet és a rezgő húr
A hullámegyenletnél a szétválasztás ugyanazt az -feladatot adja, a viszont másodrendű: , aminek a megoldása nem lecsengés, hanem rezgés.
Rögzített végű húr
Az -eket a kezdeti alak , a -eket a kezdeti sebesség Fourier-sora adja. Az -edik tag az -edik felharmonikus: a húr frekvenciájú módusai.
Alapmódusban megpendített húr
, : , a többi együttható nulla, tehát
Állóhullám: az alak nem vándorol, csak az amplitúdója leng.
A d'Alembert-alak
Végtelen húrra a hullámegyenlet megoldása zárt alakban is felírható: (nulla kezdeti sebességgel). A kezdeti alak két fele sebességgel jobbra és balra fut; a állóhullám pontosan két ilyen futó hullám összege.
5. Tipikus hibák
- Elfelejtett negatív előjel a szétválasztásnál. A választás adja a -os sajátfüggvényeket és a lecsengő -t; a esetben a peremfeltétel csak a nulla megoldást engedi.
- Rossz sajátérték. , négyzettel; a kitevőjében ez áll, szorozva -tel.
- Együttható helyett a teljes Fourier-sor. Ha a kezdeti feltétel már szinuszok összege, a leolvasható; integrálni csak általános -nél kell.
- Más peremfeltétel, ugyanaz a sajátfüggvény. Szigetelt végeknél () a sajátfüggvények koszinuszok, és is megengedett; a módszert újra végig kell gondolni.
Elakadtál menet közben?
Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.