Ingyenes tananyagok

Analízis 3

Parciális differenciálegyenletek: a változók szétválasztása

A hővezetési és a hullámegyenlet megoldása Fourier-módszerrel: szorzat alakú megoldás, sajátérték-feladat, és a kezdeti feltétel illesztése Fourier-sorral.

14 perc olvasás

1. A három klasszikus egyenlet

Parciális differenciálegyenletben az ismeretlen több változó függvénye, és parciális deriváltjai szerepelnek. Ez a téma elsőre a legelvontabbnak tűnik az egész félévben, ezért ebben a leckében végig egyetlen konkrét egyenleten, a hővezetésén megyünk végig, és minden lépést egy kézzel ellenőrizhető példával kísérek. A mérnöki gyakorlat szinte mindig három másodrendű, lineáris egyenlet valamelyikébe fut bele:

EgyenletAlakMit ír le
Hővezetési (diffúziós)ut=a2uxxu_t=a^2u_{xx}hőmérséklet egy rúdban, koncentráció terjedése
Hullámegyenletutt=c2uxxu_{tt}=c^2u_{xx}rezgő húr, hang, elektromágneses hullám
Laplace-egyenletuxx+uyy=0u_{xx}+u_{yy}=0állandósult hőmérséklet, potenciál

Egy egyszerű példa: ellenőrizzünk egy megoldást

Megoldása-e az u(x,t)=e−tsin⁡xu(x,t)=e^{-t}\sin x a ut=uxxu_t=u_{xx} hővezetési egyenletnek? Az tt szerinti parciális derivált ut=−e−tsin⁡xu_t=-e^{-t}\sin x; az xx szerinti második derivált uxx=−e−tsin⁡xu_{xx}=-e^{-t}\sin x. A kettő egyenlő, tehát igen. Szemléletesen: egy szinuszos hőmérséklet-eloszlás megtartja az alakját, csak az amplitúdója cseng le e−te^{-t} szerint. Az egész lecke arról szól, hogyan találjuk meg az ilyen megoldásokat, és hogyan rakjuk össze belőlük a tetszőleges kezdeti feltételhez tartozót.

Egy PDE-nek önmagában végtelen sok megoldása van; a feladatot a peremfeltételek (mi történik a rúd két végén) és a kezdeti feltétel (milyen a hőmérséklet t=0t=0-ban) teszik egyértelművé. A hővezetési egyenlet tipikus feladata:

ut=a2uxx,u(0,t)=u(L,t)=0,u(x,0)=f(x)u_t=a^2u_{xx},\qquad u(0,t)=u(L,t)=0,\qquad u(x,0)=f(x)

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. A változók szétválasztása

A Fourier-módszer ötlete: keressünk szorzat alakú megoldásokat, u(x,t)=X(x) T(t)u(x,t)=X(x)\,T(t). A hővezetési egyenletbe helyettesítve X T′=a2X′′ TX\,T'=a^2X''\,T, és osztva a2XTa^2XT-vel:

Szétválasztás

T′(t)a2T(t)=X′′(x)X(x)=−λ\frac{T'(t)}{a^2T(t)}=\frac{X''(x)}{X(x)}=-\lambda

A bal oldal csak tt-től, a jobb csak xx-től függ; egyenlők, tehát mindkettő állandó. A PDE két közönséges differenciálegyenletre esett szét:

X′′+λX=0,T′=−a2λ TX''+\lambda X=0,\qquad T'=-a^2\lambda\,T

A peremfeltételek az XX-re szállnak át: X(0)=X(L)=0X(0)=X(L)=0. Ez egy sajátérték-feladat: csak bizonyos λ\lambda-kra van nemtriviális megoldása. Ha λ≤0\lambda\le0, csak X≡0X\equiv0 jön ki; ha λ>0\lambda>0, X=Acos⁡λx+Bsin⁡λxX=A\cos\sqrt\lambda x+B\sin\sqrt\lambda x, és X(0)=0X(0)=0 miatt A=0A=0, X(L)=0X(L)=0 miatt sin⁡λL=0\sin\sqrt\lambda L=0:

Sajátértékek és sajátfüggvények

λn=(nπL)2,Xn(x)=sin⁡nπxL,n=1,2,…\lambda_n=\left(\frac{n\pi}{L}\right)^2,\qquad X_n(x)=\sin\frac{n\pi x}{L},\qquad n=1,2,\ldots

Egy egyszerű példa: L = π

Ha a rúd hossza π\pi, akkor λn=n2\lambda_n=n^2 és Xn=sin⁡nxX_n=\sin nx. Nézd meg, miért pont ezek: a sin⁡x\sin x, sin⁡2x\sin2x, sin⁡3x\sin3x mind nulla a 0-ban és a π\pi-ben, tehát teljesítik a peremfeltételt, a sin⁡1,5x\sin1{,}5x viszont a π\pi-ben −1-1, ezért az nem játszik. A peremfeltétel „kvantálja” a megengedett hullámhosszakat: pontosan úgy, mint egy két végén lefogott gitárhúron.

Minden nn-hez tartozik egy Tn=e−a2λntT_n=e^{-a^2\lambda_nt}, tehát un=e−a2(nπ/L)2tsin⁡nπxLu_n=e^{-a^2(n\pi/L)^2t}\sin\frac{n\pi x}{L} megoldás. Az egyenlet lineáris, ezért ezek összege is megoldás; a kezdeti feltételt egy ilyen összeggel kell illeszteni.

3. A hővezetési egyenlet megoldása

Általános megoldás (nulla peremértékekkel)

u(x,t)=∑n=1∞bn e−a2(nπL)2tsin⁡nπxL,bn=2L∫0Lf(x)sin⁡nπxL dxu(x,t)=\sum_{n=1}^\infty b_n\,e^{-a^2\left(\frac{n\pi}{L}\right)^2t}\sin\frac{n\pi x}{L},\qquad b_n=\frac2L\int_0^Lf(x)\sin\frac{n\pi x}{L}\,dx

A t=0t=0-ban a sor ∑bnsin⁡nπxL\sum b_n\sin\frac{n\pi x}{L}, ami az ff szinuszos Fourier-sora: innen a bnb_n képlete. Ha a kezdeti feltétel eleve véges sok szinusz, a sorfejtés egy lépés.

Két szinuszból álló kezdeti feltétel

ut=uxxu_t=u_{xx}, 0<x<π0<x<\pi, u(0,t)=u(π,t)=0u(0,t)=u(\pi,t)=0, u(x,0)=3sin⁡x−sin⁡2xu(x,0)=3\sin x-\sin2x.

  1. L=πL=\pi, a=1a=1, tehát λn=n2\lambda_n=n^2 és a tagok e−n2tsin⁡nxe^{-n^2t}\sin nx.
  2. A kezdeti feltétel leolvasható: b1=3b_1=3, b2=−1b_2=-1, a többi nulla.
  3. u(x,t)=3e−tsin⁡x−e−4tsin⁡2xu(x,t)=3e^{-t}\sin x-e^{-4t}\sin2x
    Ellenőrzés: ut=−3e−tsin⁡x+4e−4tsin⁡2xu_t=-3e^{-t}\sin x+4e^{-4t}\sin2x, és uxx=−3e−tsin⁡x+4e−4tsin⁡2xu_{xx}=-3e^{-t}\sin x+4e^{-4t}\sin2x. Egyenlők, a peremértékek nullák, és t=0t=0-ban visszakapjuk a kezdeti feltételt. Rendben.
  4. A magasabb harmonikus (sin⁡2x\sin2x) négyszer gyorsabban csillapodik: a hővezetés a finom részleteket simítja ki először.

4. A hullámegyenlet és a rezgő húr

A hullámegyenletnél a szétválasztás ugyanazt az XX-feladatot adja, a TT viszont másodrendű: T′′=−c2λTT''=-c^2\lambda T, aminek a megoldása nem lecsengés, hanem rezgés.

Rögzített végű húr

u(x,t)=∑n=1∞(Ancos⁡nπctL+Bnsin⁡nπctL)sin⁡nπxLu(x,t)=\sum_{n=1}^\infty\left(A_n\cos\frac{n\pi ct}{L}+B_n\sin\frac{n\pi ct}{L}\right)\sin\frac{n\pi x}{L}

Az AnA_n-eket a kezdeti alak u(x,0)u(x,0), a BnB_n-eket a kezdeti sebesség ut(x,0)u_t(x,0) Fourier-sora adja. Az nn-edik tag az nn-edik felharmonikus: a húr nc2L\frac{nc}{2L} frekvenciájú módusai.

Alapmódusban megpendített húr

u(x,0)=sin⁡πxLu(x,0)=\sin\frac{\pi x}{L}, ut(x,0)=0u_t(x,0)=0: A1=1A_1=1, a többi együttható nulla, tehát

u(x,t)=cos⁡πctL sin⁡πxLu(x,t)=\cos\frac{\pi ct}{L}\,\sin\frac{\pi x}{L}

Állóhullám: az alak nem vándorol, csak az amplitúdója leng.

A d'Alembert-alak

Végtelen húrra a hullámegyenlet megoldása zárt alakban is felírható: u(x,t)=12[f(x−ct)+f(x+ct)]u(x,t)=\frac12\bigl[f(x-ct)+f(x+ct)\bigr] (nulla kezdeti sebességgel). A kezdeti alak két fele cc sebességgel jobbra és balra fut; a cos⁡⋅sin⁡\cos\cdot\sin állóhullám pontosan két ilyen futó hullám összege.

5. Tipikus hibák

  • Elfelejtett negatív előjel a szétválasztásnál. A −λ-\lambda választás adja a sin⁡\sin-os sajátfüggvényeket és a lecsengő e−a2λte^{-a^2\lambda t}-t; a +λ+\lambda esetben a peremfeltétel csak a nulla megoldást engedi.
  • Rossz sajátérték. λn=(nπ/L)2\lambda_n=(n\pi/L)^2, négyzettel; a TT kitevőjében ez áll, szorozva a2a^2-tel.
  • Együttható helyett a teljes Fourier-sor. Ha a kezdeti feltétel már szinuszok összege, a bnb_n leolvasható; integrálni csak általános ff-nél kell.
  • Más peremfeltétel, ugyanaz a sajátfüggvény. Szigetelt végeknél (ux=0u_x=0) a sajátfüggvények koszinuszok, és n=0n=0 is megengedett; a módszert újra végig kell gondolni.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.