Ingyenes tananyagok

Lineáris algebra

Trigonometrikus és exponenciális alak

Hossz és szög a koordináták helyett: az argumentum kiszámítása síknegyed szerint, az átváltás oda-vissza, a szorzás és osztás szögekkel, és az Euler-formula.

13 perc olvasás

1. Miért kell egy másik alak?

Az algebrai alak az összeadáshoz és a kivonáshoz tökéletes, a szorzáshoz és az osztáshoz elmegy. A hatványozásnál viszont elfogy: az (1+i)20(1+i)^{20}-t senki nem akarja zárójelfelbontással kiszámolni, a z3=−8z^3=-8 egyenlet három megoldását pedig algebrai alakban megtalálni kifejezetten kínos.

A kiút az, hogy egy komplex számot nem a két koordinátájával, hanem a hosszával és az irányszögével adunk meg. Az előző leckében láttuk, hogy az ii-vel szorzás 90°-os forgatás. Ez nem véletlen: a szorzás általában is forgatva nyújtás, és ebben az új alakban a szorzás, a hatványozás és a gyökvonás annyi lesz, hogy hosszakat szorzunk és szögeket adunk össze. Ebben a leckében ezt az új alakot építjük fel lépésről lépésre; a legtöbb hibát a szög meghatározásánál szokták elkövetni, ezért arra külön fejezetet szántam.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. Abszolút érték és argumentum

A z=a+biz=a+bi számhoz tartozó vektort két adat határozza meg:

  • a hossza, ami az abszolút érték: r=∣z∣=a2+b2r=|z|=\sqrt{a^2+b^2};
  • a szöge, amit a pozitív valós tengellyel bezár, az óramutató járásával ellentétes irányban mérve. Ez az argumentum, jele φ=arg⁡z\varphi=\arg z.

A derékszögű háromszögből a két koordináta a hosszal és a szöggel kifejezve:

Koordináták a hosszból és a szögből

a=rcos⁡φ,b=rsin⁡φa=r\cos\varphi,\qquad b=r\sin\varphi

Egy egyszerű példa: az i és az 1 + i

Az ii a képzetes tengelyen ül 1 távolságra, tehát r=1r=1, φ=π2\varphi=\frac{\pi}{2}. Ellenőrzés a képlettel: a=1⋅cos⁡π2=0a=1\cdot\cos\frac{\pi}{2}=0, b=1⋅sin⁡π2=1b=1\cdot\sin\frac{\pi}{2}=1, tényleg 0+1i0+1i. Az 1+i1+i a szögfelezőn van: r=2r=\sqrt2, φ=π4\varphi=\frac{\pi}{4}, és 2cos⁡π4=2⋅22=1\sqrt2\cos\frac{\pi}{4}=\sqrt2\cdot\frac{\sqrt2}{2}=1, ugyanígy b=1b=1. Ha egy szám rajzolva van előtted, a hossz és a szög sokszor ránézésre leolvasható.

Az argumentum nem egyértelmű: ha egy szög jó, akkor 2π2\pi-vel több vagy kevesebb is jó, hiszen az egy teljes körülfordulás. Hogy egy szám egy szöget kapjon, megegyezünk egy főértékben: itt a 0≤φ<2π0\le\varphi<2\pi tartományt használjuk. (Más könyvek a −π<φ≤π-\pi<\varphi\le\pi intervallumot választják; ez csak megállapodás, a számolás ugyanaz.) A 00-nak nincs argumentuma, mert nincs iránya.

3. Az argumentum kiszámítása

A koordinátákból a szög a tangensen keresztül jön: tan⁡φ=ba\tan\varphi=\frac{b}{a}. Ezzel egy baj van: a tangens periódusa π\pi, tehát egy tangens értékhez két szög tartozik a [0,2π)[0,2\pi)-ben, egymással szemben. A számológép mindig a (−π2,π2)\left(-\frac{\pi}{2},\frac{\pi}{2}\right) közti szöget adja, ami csak a jobb félsíkban helyes. Ezért a szöget mindig a síknegyedből kell eldönteni.

A biztos módszer: kiszámoljuk a hegyesszöget, amit a vektor a valós tengellyel bezár, aztán a síknegyed szerint helyezzük el:

α=arctan⁡∣b∣∣a∣(0<α<π2)\alpha=\arctan\frac{|b|}{|a|}\qquad (0<\alpha<\tfrac{\pi}{2})
SíknegyedElőjelekAz argumentum
I.a>0, b>0a>0,\ b>0φ=α\varphi=\alpha
II.a<0, b>0a<0,\ b>0φ=π−α\varphi=\pi-\alpha
III.a<0, b<0a<0,\ b<0φ=π+α\varphi=\pi+\alpha
IV.a>0, b<0a>0,\ b<0φ=2π−α\varphi=2\pi-\alpha

Ha a szám valamelyik tengelyen van, tangens sem kell: a pozitív valósak szöge 00, a negatívaké π\pi, a pozitív képzeteseké π2\frac{\pi}{2}, a negatív képzeteseké 3π2\frac{3\pi}{2}.

A feladatokban szinte mindig három nevezetes hegyesszög jön elő; ezeket fejből kell tudni:

tan ααTipikus szám
13\dfrac{1}{\sqrt3}π6 (30∘)\dfrac{\pi}{6}\ (30^\circ)3+i\sqrt3+i
11π4 (45∘)\dfrac{\pi}{4}\ (45^\circ)1+i1+i
3\sqrt3π3 (60∘)\dfrac{\pi}{3}\ (60^\circ)1+3 i1+\sqrt3\,i

Argumentum a négy síknegyedben

  1. z=−1+3 iz=-1+\sqrt3\,i: a<0a<0, b>0b>0, II. negyed. A hegyesszög α=arctan⁡31=π3\alpha=\arctan\frac{\sqrt3}{1}=\frac{\pi}{3}, tehát φ=π−π3=2π3\varphi=\pi-\frac{\pi}{3}=\frac{2\pi}{3}. A hossz r=1+3=2r=\sqrt{1+3}=2.
  2. z=1−iz=1-i: IV. negyed, α=arctan⁡1=π4\alpha=\arctan 1=\frac{\pi}{4}, így φ=2π−π4=7π4\varphi=2\pi-\frac{\pi}{4}=\frac{7\pi}{4}, és r=2r=\sqrt2.
  3. z=−3−iz=-\sqrt3-i: III. negyed, α=arctan⁡13=π6\alpha=\arctan\frac{1}{\sqrt3}=\frac{\pi}{6}, így φ=π+π6=7π6\varphi=\pi+\frac{\pi}{6}=\frac{7\pi}{6}, és r=2r=2.
  4. z=−3z=-3: a negatív valós tengelyen, φ=π\varphi=\pi, r=3r=3. z=−2iz=-2i: a negatív képzetes tengelyen, φ=3π2\varphi=\frac{3\pi}{2}, r=2r=2.

Az arctan önmagában nem elég

Az 1+i1+i és a −1−i-1-i tangense ugyanúgy 11, de az egyik szöge π4\frac{\pi}{4}, a másiké 5π4\frac{5\pi}{4}. Aki csak beüti a számológépbe, hogy arctan⁡1\arctan 1, az a III. negyedben biztosan rossz szöget kap. Mielőtt szöget számolsz, rajzold fel a pontot, vagy legalább nézd meg az előjeleket.

4. A trigonometrikus alak

Ha az a=rcos⁡φa=r\cos\varphi és b=rsin⁡φb=r\sin\varphi kifejezéseket visszaírjuk az algebrai alakba, és kiemeljük az rr-et, megkapjuk a szám trigonometrikus alakját:

Trigonometrikus alak

z=r (cos⁡φ+isin⁡φ),r=∣z∣≥0,φ=arg⁡zz=r\,(\cos\varphi+i\sin\varphi),\qquad r=|z|\ge 0,\quad \varphi=\arg z

Ez ugyanaz a szám, csak más adatokkal leírva. Az előző példák trigonometrikus alakban:

−1+3 i=2(cos⁡2π3+isin⁡2π3),1−i=2(cos⁡7π4+isin⁡7π4)-1+\sqrt3\,i=2\left(\cos\tfrac{2\pi}{3}+i\sin\tfrac{2\pi}{3}\right),\qquad 1-i=\sqrt2\left(\cos\tfrac{7\pi}{4}+i\sin\tfrac{7\pi}{4}\right)

Visszafelé egyszerűbb a dolog: a szöget behelyettesítjük a koszinuszba és a szinuszba, és beszorzunk rr-rel.

Vissza algebrai alakba

Írjuk fel algebrai alakban: z=4(cos⁡5π6+isin⁡5π6)z=4\left(\cos\frac{5\pi}{6}+i\sin\frac{5\pi}{6}\right).

  1. 5π6\frac{5\pi}{6} a II. negyedben van (150°), ott a koszinusz negatív, a szinusz pozitív: cos⁡5π6=−32\cos\frac{5\pi}{6}=-\frac{\sqrt3}{2}, sin⁡5π6=12\sin\frac{5\pi}{6}=\frac12.
  2. z=4(−32+12i)=−23+2iz=4\left(-\frac{\sqrt3}{2}+\frac12 i\right)=-2\sqrt3+2i
  3. Ellenőrzés: ∣z∣=12+4=4|z|=\sqrt{12+4}=4, és a pont valóban a II. negyedben van. Rendben.

A nevezetes számok trigonometrikus alakját érdemes egyszer végigszámolni és utána felismerni:

Algebrai alakrφTrigonometrikus alak
111100cos⁡0+isin⁡0\cos 0+i\sin 0
ii11π2\tfrac{\pi}{2}cos⁡π2+isin⁡π2\cos\tfrac{\pi}{2}+i\sin\tfrac{\pi}{2}
−1-111π\picos⁡π+isin⁡π\cos\pi+i\sin\pi
−i-i113π2\tfrac{3\pi}{2}cos⁡3π2+isin⁡3π2\cos\tfrac{3\pi}{2}+i\sin\tfrac{3\pi}{2}
1+i1+i2\sqrt2π4\tfrac{\pi}{4}2(cos⁡π4+isin⁡π4)\sqrt2\left(\cos\tfrac{\pi}{4}+i\sin\tfrac{\pi}{4}\right)
3+i\sqrt3+i22π6\tfrac{\pi}{6}2(cos⁡π6+isin⁡π6)2\left(\cos\tfrac{\pi}{6}+i\sin\tfrac{\pi}{6}\right)

Mi számít trigonometrikus alaknak, és mi nem

Az alaknak három kötelező kelléke van: az rr nemnegatív, a zárójelben ugyanaz a szög áll a koszinuszban és a szinuszban, és a szinusz előtt plusz van. Ami ezek közül nem teljesül, azt előbb át kell alakítani:

  • 2(cos⁡π3−isin⁡π3)2\left(\cos\frac{\pi}{3}-i\sin\frac{\pi}{3}\right) nem trigonometrikus alak. Mivel a koszinusz páros, a szinusz páratlan függvény, ez 2(cos⁡(−π3)+isin⁡(−π3))=2(cos⁡5π3+isin⁡5π3)2\left(\cos\left(-\frac{\pi}{3}\right)+i\sin\left(-\frac{\pi}{3}\right)\right)=2\left(\cos\frac{5\pi}{3}+i\sin\frac{5\pi}{3}\right);
  • −3(cos⁡φ+isin⁡φ)-3\left(\cos\varphi+i\sin\varphi\right) sem az, mert az rr negatív. A −1-1-gyel szorzás félfordulat, tehát ez 3(cos⁡(φ+π)+isin⁡(φ+π))3\left(\cos(\varphi+\pi)+i\sin(\varphi+\pi)\right).

5. Szorzás és osztás trigonometrikus alakban

Itt derül ki, miért érte meg az átváltás. Szorozzunk össze két trigonometrikus alakú számot, és a zárójelfelbontás után rendezzük valós és képzetes részre:

(cos⁡φ1+isin⁡φ1)(cos⁡φ2+isin⁡φ2)=(cos⁡φ1cos⁡φ2−sin⁡φ1sin⁡φ2)+i(sin⁡φ1cos⁡φ2+cos⁡φ1sin⁡φ2)(\cos\varphi_1+i\sin\varphi_1)(\cos\varphi_2+i\sin\varphi_2)=(\cos\varphi_1\cos\varphi_2-\sin\varphi_1\sin\varphi_2)+i(\sin\varphi_1\cos\varphi_2+\cos\varphi_1\sin\varphi_2)

A két zárójel pontosan a koszinusz és a szinusz addíciós tétele: az első cos⁡(φ1+φ2)\cos(\varphi_1+\varphi_2), a második sin⁡(φ1+φ2)\sin(\varphi_1+\varphi_2). Vagyis szorzáskor a hosszak összeszorzódnak, a szögek összeadódnak; osztáskor ugyanez fordítva:

Szorzás és osztás

z1z2=r1r2(cos⁡(φ1+φ2)+isin⁡(φ1+φ2)),z1z2=r1r2(cos⁡(φ1−φ2)+isin⁡(φ1−φ2))z_1z_2=r_1r_2\bigl(\cos(\varphi_1+\varphi_2)+i\sin(\varphi_1+\varphi_2)\bigr),\qquad \frac{z_1}{z_2}=\frac{r_1}{r_2}\bigl(\cos(\varphi_1-\varphi_2)+i\sin(\varphi_1-\varphi_2)\bigr)

Geometriailag: a z2z_2-vel szorzás a z1z_1 vektort φ2\varphi_2 szöggel elforgatja és r2r_2-szeresére nyújtja. Az ii hossza 1, szöge π2\frac{\pi}{2}: ezért forgatás 90°-kal, nyújtás nélkül.

Egy egyszerű példa: i · i a szögekkel

Tudjuk, hogy i⋅i=−1i\cdot i=-1. Nézzük, mit mond a szabály: az ii hossza 1, szöge π2\frac{\pi}{2}. A szorzat hossza 1⋅1=11\cdot1=1, szöge π2+π2=π\frac{\pi}{2}+\frac{\pi}{2}=\pi, vagyis a szorzat az 1 hosszú, π\pi irányú szám: cos⁡π+isin⁡π=−1\cos\pi+i\sin\pi=-1. Az i2=−1i^2=-1 tehát nem egy furcsa szabály, hanem két 90°-os forgatás, ami együtt 180°.

Szorzat és hányados szögekkel

Legyen z1=2(cos⁡π6+isin⁡π6)z_1=2\left(\cos\frac{\pi}{6}+i\sin\frac{\pi}{6}\right) és z2=3(cos⁡π3+isin⁡π3)z_2=3\left(\cos\frac{\pi}{3}+i\sin\frac{\pi}{3}\right).

  1. Szorzat: a hosszak szorzata 66, a szögek összege π6+π3=π2\frac{\pi}{6}+\frac{\pi}{3}=\frac{\pi}{2}:
    z1z2=6(cos⁡π2+isin⁡π2)=6iz_1z_2=6\left(\cos\tfrac{\pi}{2}+i\sin\tfrac{\pi}{2}\right)=6i
  2. Hányados: a hosszak hányadosa 23\frac23, a szögek különbsége π6−π3=−π6\frac{\pi}{6}-\frac{\pi}{3}=-\frac{\pi}{6}. Ez kilóg a [0,2π)[0,2\pi)-ből, ezért 2π2\pi-t hozzáadunk: 11π6\frac{11\pi}{6}.
    z1z2=23(cos⁡11π6+isin⁡11π6)=23(32−12i)=33−13i\frac{z_1}{z_2}=\frac23\left(\cos\tfrac{11\pi}{6}+i\sin\tfrac{11\pi}{6}\right)=\frac23\left(\frac{\sqrt3}{2}-\frac12 i\right)=\frac{\sqrt3}{3}-\frac13 i
  3. Ellenőrzés algebrai alakban: z1=3+iz_1=\sqrt3+i, z2=32+332iz_2=\frac32+\frac{3\sqrt3}{2}i, és
    z1z2=332+92i+32i+332i2=6iz_1z_2=\frac{3\sqrt3}{2}+\frac92 i+\frac32 i+\frac{3\sqrt3}{2}i^2=6i
    Rendben, csak hosszabb volt.

Ha a szög kilóg a tartományból

Összeadás után a szög lehet 2π2\pi-nél nagyobb, kivonás után negatív. Az eredmény attól még helyes, a szög csak nem főérték: adj hozzá vagy vonj ki belőle annyi 2π2\pi-t, hogy a [0,2π)[0,2\pi)-be kerüljön. A koszinusz és a szinusz értéke nem változik.

6. Az Euler-formula és az exponenciális alak

A „szorzásnál a szögek összeadódnak” szabály gyanúsan hasonlít a hatványozás azonosságára: exey=ex+ye^{x}e^{y}=e^{x+y}. Ez nem véletlen hasonlóság. Ha az exe^x, a cos⁡x\cos x és a sin⁡x\sin x Taylor-sorába képzetes számot helyettesítünk, kiderül, hogy a három függvény egy és ugyanaz:

Euler-formula

eiφ=cos⁡φ+isin⁡φe^{i\varphi}=\cos\varphi+i\sin\varphi

Ezzel a trigonometrikus alak egy sorba tömörül. Ez az exponenciális alak:

Exponenciális alak

z=r eiφz=r\,e^{i\varphi}

Ugyanaz az információ, hossz és szög, csak a szorzás és osztás szabályát már nem kell megjegyezni, mert a hatványozás azonosságai adják:

r1eiφ1⋅r2eiφ2=r1r2 ei(φ1+φ2),r1eiφ1r2eiφ2=r1r2 ei(φ1−φ2)r_1e^{i\varphi_1}\cdot r_2e^{i\varphi_2}=r_1r_2\,e^{i(\varphi_1+\varphi_2)},\qquad \frac{r_1e^{i\varphi_1}}{r_2e^{i\varphi_2}}=\frac{r_1}{r_2}\,e^{i(\varphi_1-\varphi_2)}

Néhány érték, amit érdemes fejből tudni:

eiπ/2=i,eiπ=−1,e2πi=1,∣eiφ∣=1  minden φ-ree^{i\pi/2}=i,\qquad e^{i\pi}=-1,\qquad e^{2\pi i}=1,\qquad \left|e^{i\varphi}\right|=1\ \ \text{minden } \varphi\text{-re}

A középső az Euler-azonosság, eiπ+1=0e^{i\pi}+1=0, amiben a matematika öt legfontosabb száma áll egy sorban. A gyakorlatban a legtöbbet a harmadik kell: az eiφe^{i\varphi} 2π2\pi szerint periodikus, tehát ei(φ+2kπ)=eiφe^{i(\varphi+2k\pi)}=e^{i\varphi}. Ez a következő lecke gyökvonásának a kulcsa.

Átírás exponenciális alakba

  1. −1+3 i-1+\sqrt3\,i: fentről r=2r=2, φ=2π3\varphi=\frac{2\pi}{3}, tehát −1+3 i=2e2πi/3-1+\sqrt3\,i=2e^{2\pi i/3}.
  2. 1−i=2 e7πi/41-i=\sqrt2\,e^{7\pi i/4}, és ugyanennek a konjugáltja 1+i=2 eπi/41+i=\sqrt2\,e^{\pi i/4}: a konjugálás a szög előjelét fordítja, reiφ‾=re−iφ\overline{re^{i\varphi}}=re^{-i\varphi}.
  3. (1+i)20=(2)20e20πi/4=210e5πi=1024 eiπ=−1024(1+i)^{20}=\left(\sqrt2\right)^{20}e^{20\pi i/4}=2^{10}e^{5\pi i}=1024\,e^{i\pi}=-1024. A bevezetőben feltett kérdés egy sorban; a részleteit a Moivre-képletnél nézzük meg.

Koszinusz és szinusz az exponenciálisból

Az Euler-formulát φ\varphi-re és −φ-\varphi-re felírva és a kettőt összeadva, illetve kivonva:

cos⁡φ=eiφ+e−iφ2,sin⁡φ=eiφ−e−iφ2i\cos\varphi=\frac{e^{i\varphi}+e^{-i\varphi}}{2},\qquad \sin\varphi=\frac{e^{i\varphi}-e^{-i\varphi}}{2i}

Ez a két képlet az, ami miatt a Fourier-sorok és a jelfeldolgozás komplex számokkal dolgozik: egy szinuszos rezgés két forgó vektor összege.

7. Tipikus hibák

  • Rossz síknegyed. Az arctan⁡ba\arctan\frac{b}{a} a II. és a III. negyedben π\pi-vel téved. Mindig az előjelekből dönts, ne a számológépből.
  • Negatív rr. A hossz nem lehet negatív; a −2(cos⁡φ+isin⁡φ)-2(\cos\varphi+i\sin\varphi)-ből a mínuszt a szögbe kell vinni: φ+π\varphi+\pi.
  • Mínusz a szinusz előtt. A cos⁡φ−isin⁡φ\cos\varphi-i\sin\varphi a −φ-\varphi szöghöz tartozik, nem a φ\varphi-hez.
  • Fok és radián keverése. Az eiφe^{i\varphi}-ben a szög radiánban van; a e60ie^{60i} nem a 60°-os irány. Az egész témában érdemes végig radiánban maradni.
  • Összeadás trigonometrikus alakban. Erre nincs képlet. Ha összeadni vagy kivonni kell, váltsd vissza algebrai alakba. Az alakot mindig a művelethez válaszd: összeadáshoz algebrai, szorzáshoz, hatványozáshoz és gyökvonáshoz trigonometrikus vagy exponenciális.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.