Lineáris algebra
Vektorok a térben: skaláris, vektoriális és vegyes szorzat
A három szorzat, amire a térgeometria épül: szög és merőlegesség, terület és normálvektor, térfogat és egy síkba esés, kidolgozott példákkal.
12 perc olvasás
1. Koordináták, hossz, műveletek
Ebben a leckében a térbeli vektorok három szorzatát szedtem össze Neked, mert a lineáris algebra és a vektoranalízis feladatainak nagy része ezekre épül. Mindegyikhez odaírtam, mire használjuk, mert a képletet könnyebb megjegyezni, ha tudod, mit mér. A térbeli vektort három koordináta adja, : az egységvektorok együtthatói. Két vektor összege és a skalárszoros koordinátánként megy; a hossz Pitagorasz tételéből:
Hossz és egységvektor
Egy egyszerű példa
. A hossza , az egységvektora : ugyanabba az irányba mutat, de a hossza 1. Ha , akkor és , mindkettő koordinátánként. Ennél többet a műveletekről nem kell tudni.
Két pont, és közötti vektor , a koordináták különbsége; hossza a két pont távolsága. Például az és pontokra , tehát a távolságuk az előbbi 7. Ez a három szorzat mellett a leggyakrabban használt eszköz.
Elakadtál ennél a résznél?
Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.
2. A skaláris szorzat
Két vektorból egy számot csinál. Két képlete van, és a kettő együtt az, ami hasznos: az egyik a koordinátákból számolható, a másik a szöget tartalmazza.
Skaláris szorzat
Egy egyszerű példa: merőlegesek-e?
és : . Nulla lett, tehát a két vektor merőleges, anélkül, hogy bármilyen szöget ki kellett volna számolni. Ha -gyel próbálod, , pozitív: a két vektor hegyesszöget zár be. Negatív szorzat tompaszöget jelentene.
Amire még használjuk:
- szög: ;
- merőlegesség: ;
- vetület: az vetülete a irányára hosszú;
- hossz: .
Két vektor szöge
, : , , tehát , .
3. A vektoriális szorzat
Két vektorból egy vektort csinál, ami mindkettőre merőleges. Iránya a jobbkéz-szabály szerint, hossza a két vektor által kifeszített paralelogramma területe. Koordinátákkal egy formális determináns:
Vektoriális szorzat
Egy egyszerű példa: a tengelyek
, azaz . A képletből . Tényleg merőleges mindkettőre, a hossza 1 (az egységnégyzet területe), és a jobbkéz-szabály szerint felfelé mutat. Fordított sorrendben, : ez az előjelváltás a képlet legfontosabb tulajdonsága.
Merőleges vektor és háromszög területe
Ugyanaz a két vektor: , .
- Ellenőrzés: és . Merőleges mindkettőre. Rendben.
- A két vektor által kifeszített háromszög területe a paralelogramma fele: .
A determináns kifejtése fejben
A középső koordinátánál fordul az előjel: , nem . Ha bizonytalan vagy, a merőlegesség-ellenőrzés két skaláris szorzattal azonnal lebuktatja a hibát.
4. A vegyes szorzat
Három vektor vegyes szorzata : egy szám, ami a három vektor által kifeszített paralelepipedon előjeles térfogata. Koordinátákkal a három vektorból alkotott determináns:
Vegyes szorzat
A tetraéder térfogata ennek a hatoda. És a legfontosabb következmény: a vegyes szorzat pontosan akkor nulla, ha a három vektor egy síkba esik (komplanáris), mert akkor a „doboznak” nincs magassága.
Térfogat és komplanaritás
, , . Fentről , tehát : a paralelepipedon térfogata 3, a tetraéderé , és a három vektor nem esik egy síkba.
5. Tipikus hibák
- A vektoriális szorzat sorrendje. ; a normálvektor irányánál ez előjelet fordít.
- Skaláris szorzat eredménye vektor. A skaláris szorzat szám; ha vektort kapsz, koordinátánként szoroztál és nem adtad össze.
- Vektoriális szorzat síkban. Két síkbeli vektor vektoriális szorzata nem síkbeli vektor; síkban a „területet” a determináns adja, ami a térbeli szorzat harmadik koordinátája.
- a hosszakkal osztás nélkül. A skaláris szorzat önmagában nem a koszinusz; osztani kell mindkét hosszal.
Elakadtál menet közben?
Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.