Ingyenes tananyagok

Lineáris algebra

Vektorok a térben: skaláris, vektoriális és vegyes szorzat

A három szorzat, amire a térgeometria épül: szög és merőlegesség, terület és normálvektor, térfogat és egy síkba esés, kidolgozott példákkal.

12 perc olvasás

1. Koordináták, hossz, műveletek

Ebben a leckében a térbeli vektorok három szorzatát szedtem össze Neked, mert a lineáris algebra és a vektoranalízis feladatainak nagy része ezekre épül. Mindegyikhez odaírtam, mire használjuk, mert a képletet könnyebb megjegyezni, ha tudod, mit mér. A térbeli vektort három koordináta adja, a=(a1; a2; a3)\mathbf a=(a_1;\,a_2;\,a_3): az i,j,k\mathbf i,\mathbf j,\mathbf k egységvektorok együtthatói. Két vektor összege és a skalárszoros koordinátánként megy; a hossz Pitagorasz tételéből:

Hossz és egységvektor

∣a∣=a12+a22+a32,e=a∣a∣|\mathbf a|=\sqrt{a_1^2+a_2^2+a_3^2},\qquad \mathbf e=\frac{\mathbf a}{|\mathbf a|}

Egy egyszerű példa

a=(2; 3; 6)\mathbf a=(2;\,3;\,6). A hossza 4+9+36=49=7\sqrt{4+9+36}=\sqrt{49}=7, az egységvektora e=(27;37;67)\mathbf e=\left(\frac27;\frac37;\frac67\right): ugyanabba az irányba mutat, de a hossza 1. Ha b=(1; 1; 1)\mathbf b=(1;\,1;\,1), akkor a+b=(3;4;7)\mathbf a+\mathbf b=(3;4;7) és 2a=(4;6;12)2\mathbf a=(4;6;12), mindkettő koordinátánként. Ennél többet a műveletekről nem kell tudni.

Két pont, AA és BB közötti vektor AB→=B−A\overrightarrow{AB}=B-A, a koordináták különbsége; hossza a két pont távolsága. Például az A=(1;0;2)A=(1;0;2) és B=(3;3;8)B=(3;3;8) pontokra AB→=(2;3;6)\overrightarrow{AB}=(2;3;6), tehát a távolságuk az előbbi 7. Ez a három szorzat mellett a leggyakrabban használt eszköz.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. A skaláris szorzat

Két vektorból egy számot csinál. Két képlete van, és a kettő együtt az, ami hasznos: az egyik a koordinátákból számolható, a másik a szöget tartalmazza.

Skaláris szorzat

a⋅b=a1b1+a2b2+a3b3=∣a∣ ∣b∣cos⁡φ\mathbf a\cdot\mathbf b=a_1b_1+a_2b_2+a_3b_3=|\mathbf a|\,|\mathbf b|\cos\varphi

Egy egyszerű példa: merőlegesek-e?

a=(1; 2; 0)\mathbf a=(1;\,2;\,0) és b=(2; −1; 5)\mathbf b=(2;\,-1;\,5): a⋅b=1⋅2+2⋅(−1)+0⋅5=0\mathbf a\cdot\mathbf b=1\cdot2+2\cdot(-1)+0\cdot5=0. Nulla lett, tehát a két vektor merőleges, anélkül, hogy bármilyen szöget ki kellett volna számolni. Ha c=(1; 1; 1)\mathbf c=(1;\,1;\,1)-gyel próbálod, a⋅c=3\mathbf a\cdot\mathbf c=3, pozitív: a két vektor hegyesszöget zár be. Negatív szorzat tompaszöget jelentene.

Amire még használjuk:

  • szög: cos⁡φ=a⋅b∣a∣∣b∣\cos\varphi=\dfrac{\mathbf a\cdot\mathbf b}{|\mathbf a||\mathbf b|};
  • merőlegesség: a⊥b  ⟺  a⋅b=0\mathbf a\perp\mathbf b\iff\mathbf a\cdot\mathbf b=0;
  • vetület: az a\mathbf a vetülete a b\mathbf b irányára a⋅b∣b∣\dfrac{\mathbf a\cdot\mathbf b}{|\mathbf b|} hosszú;
  • hossz: a⋅a=∣a∣2\mathbf a\cdot\mathbf a=|\mathbf a|^2.

Két vektor szöge

a=(1;2;2)\mathbf a=(1;2;2), b=(2;−1;2)\mathbf b=(2;-1;2): a⋅b=2−2+4=4\mathbf a\cdot\mathbf b=2-2+4=4, ∣a∣=∣b∣=3|\mathbf a|=|\mathbf b|=3, tehát cos⁡φ=49\cos\varphi=\frac49, φ≈63,6∘\varphi\approx63{,}6^\circ.

3. A vektoriális szorzat

Két vektorból egy vektort csinál, ami mindkettőre merőleges. Iránya a jobbkéz-szabály szerint, hossza a két vektor által kifeszített paralelogramma területe. Koordinátákkal egy formális determináns:

Vektoriális szorzat

a×b=∣ijka1a2a3b1b2b3∣=(a2b3−a3b2; a3b1−a1b3; a1b2−a2b1)\mathbf a\times\mathbf b=\begin{vmatrix}\mathbf i&\mathbf j&\mathbf k\\ a_1&a_2&a_3\\ b_1&b_2&b_3\end{vmatrix}=\bigl(a_2b_3-a_3b_2;\ a_3b_1-a_1b_3;\ a_1b_2-a_2b_1\bigr)
∣a×b∣=∣a∣ ∣b∣sin⁡φ=Tparalelogramma,a×b=− b×a,a∥b  ⟺  a×b=0|\mathbf a\times\mathbf b|=|\mathbf a|\,|\mathbf b|\sin\varphi=T_{\text{paralelogramma}},\qquad \mathbf a\times\mathbf b=-\,\mathbf b\times\mathbf a,\qquad \mathbf a\parallel\mathbf b\iff\mathbf a\times\mathbf b=\mathbf 0

Egy egyszerű példa: a tengelyek

i×j\mathbf i\times\mathbf j, azaz (1;0;0)×(0;1;0)(1;0;0)\times(0;1;0). A képletből (0⋅0−0⋅1; 0⋅0−1⋅0; 1⋅1−0⋅0)=(0;0;1)=k(0\cdot0-0\cdot1;\ 0\cdot0-1\cdot0;\ 1\cdot1-0\cdot0)=(0;0;1)=\mathbf k. Tényleg merőleges mindkettőre, a hossza 1 (az egységnégyzet területe), és a jobbkéz-szabály szerint felfelé mutat. Fordított sorrendben, j×i=−k\mathbf j\times\mathbf i=-\mathbf k: ez az előjelváltás a képlet legfontosabb tulajdonsága.

Merőleges vektor és háromszög területe

Ugyanaz a két vektor: a=(1;2;2)\mathbf a=(1;2;2), b=(2;−1;2)\mathbf b=(2;-1;2).

  1. a×b=(2⋅2−2⋅(−1); 2⋅2−1⋅2; 1⋅(−1)−2⋅2)=(6; 2; −5)\mathbf a\times\mathbf b=\bigl(2\cdot2-2\cdot(-1);\ 2\cdot2-1\cdot2;\ 1\cdot(-1)-2\cdot2\bigr)=(6;\,2;\,-5)
  2. Ellenőrzés: (6;2;−5)⋅(1;2;2)=6+4−10=0(6;2;-5)\cdot(1;2;2)=6+4-10=0 és (6;2;−5)⋅(2;−1;2)=12−2−10=0(6;2;-5)\cdot(2;-1;2)=12-2-10=0. Merőleges mindkettőre. Rendben.
  3. A két vektor által kifeszített háromszög területe a paralelogramma fele: 1236+4+25=652\frac12\sqrt{36+4+25}=\frac{\sqrt{65}}{2}.

A determináns kifejtése fejben

A középső koordinátánál fordul az előjel: a3b1−a1b3a_3b_1-a_1b_3, nem a1b3−a3b1a_1b_3-a_3b_1. Ha bizonytalan vagy, a merőlegesség-ellenőrzés két skaláris szorzattal azonnal lebuktatja a hibát.

4. A vegyes szorzat

Három vektor vegyes szorzata (a×b)⋅c(\mathbf a\times\mathbf b)\cdot\mathbf c: egy szám, ami a három vektor által kifeszített paralelepipedon előjeles térfogata. Koordinátákkal a három vektorból alkotott determináns:

Vegyes szorzat

(a×b)⋅c=∣a1a2a3b1b2b3c1c2c3∣=±Vparalelepipedon(\mathbf a\times\mathbf b)\cdot\mathbf c=\begin{vmatrix}a_1&a_2&a_3\\ b_1&b_2&b_3\\ c_1&c_2&c_3\end{vmatrix}=\pm V_{\text{paralelepipedon}}

A tetraéder térfogata ennek a hatoda. És a legfontosabb következmény: a vegyes szorzat pontosan akkor nulla, ha a három vektor egy síkba esik (komplanáris), mert akkor a „doboznak” nincs magassága.

Térfogat és komplanaritás

a=(1;2;2)\mathbf a=(1;2;2), b=(2;−1;2)\mathbf b=(2;-1;2), c=(1;1;1)\mathbf c=(1;1;1). Fentről a×b=(6;2;−5)\mathbf a\times\mathbf b=(6;2;-5), tehát (a×b)⋅c=6+2−5=3(\mathbf a\times\mathbf b)\cdot\mathbf c=6+2-5=3: a paralelepipedon térfogata 3, a tetraéderé 12\frac12, és a három vektor nem esik egy síkba.

5. Tipikus hibák

  • A vektoriális szorzat sorrendje. b×a=−a×b\mathbf b\times\mathbf a=-\mathbf a\times\mathbf b; a normálvektor irányánál ez előjelet fordít.
  • Skaláris szorzat eredménye vektor. A skaláris szorzat szám; ha vektort kapsz, koordinátánként szoroztál és nem adtad össze.
  • Vektoriális szorzat síkban. Két síkbeli vektor vektoriális szorzata nem síkbeli vektor; síkban a „területet” a a1b2−a2b1a_1b_2-a_2b_1 determináns adja, ami a térbeli szorzat harmadik koordinátája.
  • cos⁡φ\cos\varphi a hosszakkal osztás nélkül. A skaláris szorzat önmagában nem a koszinusz; osztani kell mindkét hosszal.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.