Ingyenes tananyagok

Gazdasági matematika

Kamatos kamat, jelenérték és annuitás

A pénz időértéke: kamatos kamat, diszkontálás, járadékok és hiteltörlesztés a mértani sorral, valamint a nettó jelenérték mint döntési szabály.

14 perc olvasás

1. Egyszerű és kamatos kamat

A pénznek időértéke van: egy mai forint többet ér egy jövő évi forintnál, mert kamatozhat. Egyszerű kamatnál csak a tőke kamatozik, kamatos kamatnál a kamat is: az egyenletes növekedést exponenciális váltja. Ebben a leckében azt szeretném megmutatni Neked, hogy a pénzügyi képletek mind egyetlen gondolatból jönnek: minden összeget ugyanarra az időpontra számolunk át, és csak utána hasonlítjuk össze.

Jövőérték

FVegyszeru˝=PV (1+rn),FVkamatos=PV (1+r)nFV_{\text{egyszerű}}=PV\,(1+rn),\qquad FV_{\text{kamatos}}=PV\,(1+r)^n

Egy egyszerű példa: 100 forint, 10%, két év

Egyszerű kamattal mindkét évben 10 Ft kamat jár: 100⋅(1+0,1⋅2)=120100\cdot(1+0{,}1\cdot2)=120. Kamatos kamattal az első év végén 110 van, és a második évben már ez a 110 kamatozik: 100⋅1,12=121100\cdot1{,}1^2=121. Az 1 Ft különbség az első évi 10 Ft kamat kamata. Két évnél ez alig látszik, húsz évnél viszont 300300 és 100⋅1,120≈673100\cdot1{,}1^{20}\approx673 áll egymással szemben: ezért mondjuk, hogy a kamatos kamat exponenciális.

Ha a bank évente mm-szer tőkésít (félévente, havonta), az rr névleges kamatláb évi (1+rm)m−1(1+\frac rm)^m-1 effektív hozamot ad; végtelen gyakori tőkésítésnél ez er−1e^r-1, a folytonos kamatozás.

Tőkésítésn év múlvaÉvi 12%-nál 1 év alatt
évente(1+r)n(1+r)^n1,12001{,}1200
havonta(1+r12)12n\left(1+\frac{r}{12}\right)^{12n}1,0112≈1,12681{,}01^{12}\approx1{,}1268
folytonosanerne^{rn}e0,12≈1,1275e^{0{,}12}\approx1{,}1275

Öt év kamatos kamat

1 000 000 Ft évi 6%-on 5 évig: FV=1 000 000⋅1,065≈1 338 226FV=1\,000\,000\cdot1{,}06^5\approx1\,338\,226 Ft. Egyszerű kamattal csak 1 000 000⋅1,30=1 300 0001\,000\,000\cdot1{,}30=1\,300\,000 lenne; a különbség a kamat kamata.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. Jelenérték és diszkontálás

A kérdés fordítva is feltehető: mennyit ér ma egy nn év múlva esedékes összeg? Annyit, amennyiből kamatozva pont az lesz. Ez a diszkontálás, és a 1(1+r)n\frac{1}{(1+r)^n} a diszkonttényező.

Jelenérték

PV=FV(1+r)nPV=\frac{FV}{(1+r)^n}

Mennyit ér ma?

2 000 000 Ft 3 év múlva, 5%-os kamatláb mellett: PV=2 000 0001,053=2 000 0001,157625≈1 727 675PV=\dfrac{2\,000\,000}{1{,}05^3}=\dfrac{2\,000\,000}{1{,}157625}\approx1\,727\,675 Ft. Ha valaki ma 1 700 000-ért kínálja ezt a követelést, megéri megvenni.

Több, különböző időpontban esedékes összeg jelenértéke a jelenértékek összege; ez a pénzügyi számítások egyetlen igazi szabálya, minden más ebből következik.

3. Járadékok: az annuitás

Annuitás: nn éven át minden év végén ugyanakkora CC összeg. A jelenértéke a tagok diszkontált összege, ami egy mértani sor q=11+rq=\frac{1}{1+r} hányadossal:

PV=C1+r+C(1+r)2+⋯+C(1+r)n=C1+r⋅1−qn1−qPV=\frac{C}{1+r}+\frac{C}{(1+r)^2}+\cdots+\frac{C}{(1+r)^n}=\frac{C}{1+r}\cdot\frac{1-q^n}{1-q}

Annuitás jelen- és jövőértéke

PV=C⋅1−(1+r)−nr,FV=C⋅(1+r)n−1rPV=C\cdot\frac{1-(1+r)^{-n}}{r},\qquad FV=C\cdot\frac{(1+r)^n-1}{r}

Egy egyszerű példa: két részlet, kézzel és képlettel

Évi 100 Ft két éven át, 10%-on. Tagonként: 1001,1+1001,21≈90,91+82,64=173,55\frac{100}{1{,}1}+\frac{100}{1{,}21}\approx90{,}91+82{,}64=173{,}55. A képlettel: 100⋅1−1,1−20,1=100⋅1−0,82640,1≈173,55100\cdot\frac{1-1{,}1^{-2}}{0{,}1}=100\cdot\frac{1-0{,}8264}{0{,}1}\approx173{,}55. Ugyanaz jött ki, és két tagnál még mindegy, melyik utat választod; tíz vagy húsz tagnál a képlet spórolja meg a munkát.

Tíz évi járadék

Évi 100 000 Ft 10 éven át, 5%: PV=100 000⋅1−1,05−100,05=100 000⋅1−0,61390,05≈772 170PV=100\,000\cdot\dfrac{1-1{,}05^{-10}}{0{,}05}=100\,000\cdot\dfrac{1-0{,}6139}{0{,}05}\approx772\,170 Ft. Az 1 000 000 Ft névérték ma 772 ezret ér.

Örökjáradék

Ha n→∞n\to\infty, az (1+r)−n→0(1+r)^{-n}\to0, és PV=CrPV=\frac Cr: egy örökké fizető évi 50 000 Ft 5%-on 1 000 000 Ft-ot ér. Ha a járadék évente gg ütemben nő, PV=Cr−gPV=\frac{C}{r-g} (g<rg<r); ez a részvényárazás Gordon-modellje.

4. Annuitásos hiteltörlesztés

A hitel ugyanez visszafelé: a bank ma odaad PVPV-t, és nn egyenlő törlesztőrészlet jelenértékének kell ezt kiadnia. A képletet CC-re rendezzük:

Törlesztőrészlet

C=PV⋅r1−(1+r)−nC=PV\cdot\frac{r}{1-(1+r)^{-n}}

Lakáshitel

5 000 000 Ft, 10 év, évi 8%, évi egy törlesztés.

  1. 1,0810≈2,15891{,}08^{10}\approx2{,}1589, tehát 1,08−10≈0,46321{,}08^{-10}\approx0{,}4632.
  2. C=5 000 000⋅0,081−0,4632=400 0000,5368≈745 150C=5\,000\,000\cdot\dfrac{0{,}08}{1-0{,}4632}=\dfrac{400\,000}{0{,}5368}\approx745\,150 Ft évente.
  3. Tíz év alatt összesen kb. 7 451 500 Ft-ot fizet vissza; a többlet 2,45 millió a kamat. Az első évben a részletből 400 000400\,000 a kamat és csak 345 150345\,150 a tőketörlesztés; a végén fordul az arány.

Havi törlesztésnél ugyanez a képlet havi kamatlábbal (r/12r/12) és 12n12n periódussal; a lényeg, hogy a kamatláb és a periódus ugyanarra az időegységre vonatkozzon.

5. Nettó jelenérték: a beruházási döntés

Egy beruházás ma II-be kerül, és a következő években CFtCF_t pénzáramokat hoz. Megéri-e? A szabály: számítsuk ki a pénzáramok jelenértékét a tőke alternatív hozamával (rr) diszkontálva, és vonjuk le a beruházást.

Nettó jelenérték

NPV=−I+∑t=1nCFt(1+r)t,NPV>0 ⇒ megeˊriNPV=-I+\sum_{t=1}^n\frac{CF_t}{(1+r)^t},\qquad NPV>0\ \Rightarrow\ \text{megéri}

Egy határeset

I=1 000 000I=1\,000\,000, három éven át évi 400 000 pénzáram, r=10%r=10\%.

  1. Egyenlő pénzáramok, tehát annuitás: PV=400 000⋅1−1,1−30,1=400 000⋅2,4869≈994 740PV=400\,000\cdot\dfrac{1-1{,}1^{-3}}{0{,}1}=400\,000\cdot2{,}4869\approx994\,740.
  2. NPV≈994 740−1 000 000=−5 260<0NPV\approx994\,740-1\,000\,000=-5\,260<0: éppen nem éri meg. A névleges 1 200 000 bevétel félrevezető; diszkontálva kevesebb a kiadásnál.
  3. Az a kamatláb, ahol az NPVNPV pont nulla, a belső megtérülési ráta (IRR); itt kicsit 10% alatt van.

6. Tipikus hibák

  • Százalék és tizedes tört. A képletekben r=0,05r=0{,}05, nem 5. Az (1+5)n(1+5)^n látványos, de rossz.
  • Kamatláb és periódus eltérő egységben. Havi törlesztésnél havi kamatláb és hónapokban számolt nn.
  • Az első tag időpontja. Az annuitásképlet év végi kifizetésekre vonatkozik; év eleji (esedékes) járadéknál még egy (1+r)(1+r) szorzó kell.
  • Névérték összeadása. Különböző időpontokban esedékes összegeket csak jelenértékre hozva szabad összeadni.
  • Effektív helyett névleges. Két ajánlat összehasonlítása csak azonos tőkésítési gyakorisággal vagy effektív hozamra átszámolva korrekt.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt viszont, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Foglalj egy alkalmat, vagy beszéljük meg egy ingyenes konzultáción, mire van szükséged.