Ingyenes tananyagok

Analízis 1

Szélsőérték-feladatok

Szöveges optimalizálási feladatok a deriválttal: hogyan lesz a feladatból egyváltozós függvény, és hogyan ellenőrizzük, hogy tényleg a maximumot találtuk meg.

13 perc olvasás

1. A recept

A szöveges szélsőérték-feladat mindig ugyanaz a séma: valamit maximalizálni vagy minimalizálni kell, miközben valami más rögzítve van. A matematikai eszköz a derivált: ahol egy függvénynek belső szélsőértéke van, ott a deriváltja nulla. A munka nagy része azonban nem a deriválás, hanem az, hogy a szövegből egyváltozós függvény legyen. Az alábbi lépéssort érdemes minden feladatnál végigjárni, utána négy tipikus példán mutatom meg, hogyan működik a gyakorlatban.

  1. Változó. Nevezd el, amit szabadon választhatsz (xx), és ha kell, rajzolj.
  2. Célfüggvény. Írd fel, amit optimalizálni kell; ez először gyakran két változótól függ.
  3. Kényszer. Írd fel, ami rögzítve van, és fejezd ki belőle a másik változót. Helyettesítsd a célfüggvénybe: egyváltozós lett.
  4. Értelmezési tartomány. Milyen xx-ek értelmesek? (Hossz pozitív, nem lehet nagyobb a lemeznél…)
  5. Derivált. f′(x)=0f'(x)=0 megoldása a tartományban.
  6. Ellenőrzés. Második derivált, előjelváltás, vagy a végpontokkal összehasonlítás: tényleg az kell, amit kerestél?

Egy egyszerű példa a lépéssorra

Két szám összege 10. Mekkorák legyenek, hogy a szorzatuk a lehető legnagyobb legyen?

  1. Az egyik szám legyen xx. A célfüggvény a szorzat, ami először két számtól függ: P=x⋅yP=x\cdot y.
  2. A kényszer x+y=10x+y=10, ebből y=10−xy=10-x. Behelyettesítve: P(x)=x(10−x)=10x−x2P(x)=x(10-x)=10x-x^2, és ez már egyváltozós.
  3. P′(x)=10−2x=0P'(x)=10-2x=0, tehát x=5x=5, és így y=5y=5 is. A P′′(x)=−2<0P''(x)=-2<0 megerősíti, hogy ez maximum: a legnagyobb szorzat 2525.

Minden további feladat pontosan ugyanez a gondolatmenet, csak a célfüggvény és a kényszer lesz más.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. Példa: a legnagyobb területű téglalap

Adott kerület, maximális terület

40 m kerítésből téglalap alakú kertet kerítünk. Mekkorák az oldalak, ha a terület a lehető legnagyobb?

  1. Oldalak xx és yy. Célfüggvény: T=xyT=xy. Kényszer: 2x+2y=402x+2y=40, azaz y=20−xy=20-x.
  2. Behelyettesítve: T(x)=x(20−x)=20x−x2T(x)=x(20-x)=20x-x^2, 0<x<200<x<20.
  3. T′(x)=20−2x=0T'(x)=20-2x=0, tehát x=10x=10. T′′(x)=−2<0T''(x)=-2<0: maximum. Az oldalak 10×1010\times10 m, a kert négyzet, területe 100100 m².

A tanulság általánosabb, mint a feladat: adott kerületű téglalapok közül mindig a négyzet a legnagyobb területű, és adott területűek közül a négyzet kerülete a legkisebb.

3. Példa: a nyitott doboz

Sarkok kivágása, maximális térfogat

Egy 20×2020\times20 cm-es kartonlap négy sarkából xx oldalú négyzeteket vágunk ki, és a széleket felhajtva nyitott dobozt készítünk. Mekkora xx-nél lesz a térfogat maximális?

  1. Az alap (20−2x)×(20−2x)(20-2x)\times(20-2x), a magasság xx: V(x)=x(20−2x)2V(x)=x(20-2x)^2, ahol 0<x<100<x<10.
  2. Szorzatszabály és láncszabály:
    V′(x)=(20−2x)2+x⋅2(20−2x)(−2)=(20−2x)(20−2x−4x)=(20−2x)(20−6x)V'(x)=(20-2x)^2+x\cdot2(20-2x)(-2)=(20-2x)\bigl(20-2x-4x\bigr)=(20-2x)(20-6x)
  3. V′=0V'=0: x=10x=10 (kiesik, nincs a tartományban) vagy x=103x=\frac{10}{3}.
  4. Előjel: x<103x<\frac{10}{3}-ra V′>0V'>0, utána V′<0V'<0: maximum. A térfogat V=103⋅(403)2=1600027≈593V=\frac{10}{3}\cdot\left(\frac{40}{3}\right)^2=\frac{16000}{27}\approx593 cm³.

Deriválás előtt ne bonts ki mindent

A (20−2x)2(20-2x)^2 kibontása harmadfokú polinomot ad, aminek a deriváltját szorzattá kellene alakítani. A szorzatalak megtartása és a közös tényező kiemelése egyből a gyököket adja.

4. Példa: a konzervdoboz

Adott térfogat, minimális felszín

Egy 1 literes (10001000 cm³) zárt hengeres konzervdobozhoz a lehető legkevesebb fémet akarjuk használni. Mekkora legyen a sugara és a magassága?

  1. Célfüggvény a felszín: A=2r2π+2rπhA=2r^2\pi+2r\pi h. Kényszer: r2πh=1000r^2\pi h=1000, tehát h=1000r2πh=\dfrac{1000}{r^2\pi}.
  2. A(r)=2r2π+2000rA(r)=2r^2\pi+\dfrac{2000}{r}, r>0r>0.
  3. A′(r)=4rπ−2000r2=0A'(r)=4r\pi-\dfrac{2000}{r^2}=0, azaz r3=500πr^3=\dfrac{500}{\pi}, r=500/π3≈5,42r=\sqrt[3]{500/\pi}\approx5{,}42 cm.
  4. A′′(r)=4π+4000r3>0A''(r)=4\pi+\dfrac{4000}{r^3}>0: minimum. A magasság h=1000r2π=2⋅500/πr2=2r3r2=2r≈10,84h=\dfrac{1000}{r^2\pi}=\dfrac{2\cdot500/\pi}{r^2}=\dfrac{2r^3}{r^2}=2r\approx10{,}84 cm.

Az eredmény, h=2rh=2r, megint általánosabb a feladatnál: a legkevesebb anyagból készülő henger olyan magas, mint amilyen széles. (A boltban kapható dobozok ettől eltérnek, mert nem csak az anyag számít.)

5. Példa: legközelebbi pont egy görbén

Távolság minimalizálása

Az y=x2y=x^2 parabola melyik pontja van a legközelebb a (3; 0)(3;\,0) ponthoz?

  1. A parabola pontja (x; x2)(x;\,x^2). A távolság négyzete (a gyök nélkül ugyanott van a minimum, és könnyebb deriválni): d(x)=(x−3)2+x4d(x)=(x-3)^2+x^4.
  2. d′(x)=2(x−3)+4x3=0d'(x)=2(x-3)+4x^3=0, azaz 2x3+x−3=02x^3+x-3=0. Az x=1x=1 gyök (2+1−3=02+1-3=0); a 2x3+x−3=(x−1)(2x2+2x+3)2x^3+x-3=(x-1)(2x^2+2x+3) második tényezőjének nincs valós gyöke, tehát ez az egyetlen kritikus pont.
  3. d′′(x)=2+12x2>0d''(x)=2+12x^2>0: minimum. A keresett pont (1; 1)(1;\,1), a távolság 4+1=5\sqrt{4+1}=\sqrt5.

Négyzetet minimalizálj, ne gyököt

A g(x)\sqrt{g(x)} ugyanott minimális, ahol a g(x)g(x), mert a gyökvonás szigorúan növő. A derivált így gyök nélkül, sokkal rövidebben számolható.

6. Tipikus hibák

  • Kihagyott értelmezési tartomány. A dobozos feladatban az x=10x=10 is nullázza a deriváltat, csak értelmetlen. A tartomány felírása nélkül nem látszik, mit lehet eldobni.
  • Elhagyott végpontok. Zárt intervallumon a szélsőérték a végpontban is lehet, ott pedig a derivált nem nulla. Az abszolút szélsőértékhez a belső kritikus pontok és a végpontok értékét össze kell hasonlítani.
  • Nem ellenőrzött típus. A derivált zérushelye lehet minimum, maximum vagy egyik sem. A második derivált vagy az előjelváltás nélkül a válasz fele hiányzik.
  • Rosszul felírt kényszer. A kerítéses feladatban, ha az egyik oldal egy fal, a kényszer x+2y=40x+2y=40, nem 2x+2y=402x+2y=40. A rajz ezt azonnal megmutatja.
  • A kérdés elfelejtése. A feladat gyakran nem az xx-et kérdezi, hanem a maximális térfogatot vagy a másik oldalt. A végén olvasd el újra a kérdést.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Ezt a témát a heti csoportos órán is vesszük, felvétellel, alkalmanként pár ezer forintért.