Ingyenes tananyagok

Analízis 1

Trigonometrikus függvények integrálása

Szinusz és koszinusz hatványai és szorzatai, tangens és kotangens, valamint a t = tg(x/2) helyettesítés: melyik esetben melyik trükk.

12 perc olvasás

1. Páros hatványok: linearizálás

A sin⁡2x\sin^2x és a cos⁡2x\cos^2x nincs az alapintegrálok között, de a kétszeres szög koszinuszából kifejezhetők, és az már integrálható. Ezt hívják linearizálásnak: a négyzet eltűnik, helyette dupla szög jelenik meg. Ebben a leckében a trigonometrikus integrálok négy tipikus esetét szedtem össze Neked, mindegyikhez azzal a kérdéssel, hogy miről ismered fel, mikor melyiket kell használni.

Linearizáló képletek

sin⁡2x=1−cos⁡2x2,cos⁡2x=1+cos⁡2x2\sin^2x=\frac{1-\cos2x}{2},\qquad \cos^2x=\frac{1+\cos2x}{2}

A két alapeset

∫sin⁡2x dx=∫1−cos⁡2x2 dx=x2−sin⁡2x4+C\int\sin^2x\,dx=\int\frac{1-\cos2x}{2}\,dx=\frac{x}{2}-\frac{\sin2x}{4}+C
∫cos⁡2x dx=x2+sin⁡2x4+C\int\cos^2x\,dx=\frac{x}{2}+\frac{\sin2x}{4}+C

Ellenőrzés az elsőre: (x2−sin⁡2x4)′=12−cos⁡2x2=sin⁡2x\left(\frac x2-\frac{\sin2x}{4}\right)'=\frac12-\frac{\cos2x}{2}=\sin^2x. Rendben.

Negyedik hatványnál kétszer kell linearizálni: cos⁡4x=(1+cos⁡2x2)2=1+2cos⁡2x+cos⁡22x4\cos^4x=\left(\frac{1+\cos2x}{2}\right)^2=\frac{1+2\cos2x+\cos^22x}{4}, és a cos⁡22x\cos^22x-re újra a képlet, most 4x4x-szel.

Elakadtál ennél a résznél?

Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.

2. Páratlan hatványok: helyettesítés

Ha a szinusz vagy a koszinusz páratlan hatványon áll, egyet leválasztunk belőle a dxdx mellé, a maradék páros hatványt a sin⁡2x+cos⁡2x=1\sin^2x+\cos^2x=1 azonossággal a másik függvényre írjuk át, és azt helyettesítjük.

Harmadik hatvány

  1. ∫sin⁡3x dx=∫sin⁡2x⋅sin⁡x dx=∫(1−cos⁡2x)sin⁡x dx\int\sin^3x\,dx=\int\sin^2x\cdot\sin x\,dx=\int(1-\cos^2x)\sin x\,dx.
  2. Legyen u=cos⁡xu=\cos x, du=−sin⁡x dxdu=-\sin x\,dx:
    ∫(1−u2)(−du)=−u+u33+C=−cos⁡x+cos⁡3x3+C\int(1-u^2)(-du)=-u+\frac{u^3}{3}+C=-\cos x+\frac{\cos^3x}{3}+C

Ugyanez működik a vegyes szorzatoknál is. A döntési szabály ∫sin⁡mxcos⁡nx dx\int\sin^mx\cos^nx\,dx-re:

EsetMit csinálunk
mm páratlanegy sin⁡x\sin x-et leválasztunk, u=cos⁡xu=\cos x
nn páratlanegy cos⁡x\cos x-et leválasztunk, u=sin⁡xu=\sin x
mindkettő pároslinearizálás, esetleg többször

Vegyes szorzat

∫sin⁡2xcos⁡3x dx\int\sin^2x\cos^3x\,dx: a koszinusz páratlan, tehát cos⁡3x=(1−sin⁡2x)cos⁡x\cos^3x=(1-\sin^2x)\cos x és u=sin⁡xu=\sin x:

∫u2(1−u2) du=u33−u55+C=sin⁡3x3−sin⁡5x5+C\int u^2(1-u^2)\,du=\frac{u^3}{3}-\frac{u^5}{5}+C=\frac{\sin^3x}{3}-\frac{\sin^5x}{5}+C

3. Szorzatok különböző szögekkel

A sin⁡3xcos⁡x\sin3x\cos x típusú szorzatokat az addíciós tételekből származó képletek összeggé alakítják, és az összeg tagonként integrálható:

Szorzatból összeg

sin⁡acos⁡b=12[sin⁡(a+b)+sin⁡(a−b)],cos⁡acos⁡b=12[cos⁡(a+b)+cos⁡(a−b)],sin⁡asin⁡b=12[cos⁡(a−b)−cos⁡(a+b)]\sin a\cos b=\tfrac12\bigl[\sin(a+b)+\sin(a-b)\bigr],\quad \cos a\cos b=\tfrac12\bigl[\cos(a+b)+\cos(a-b)\bigr],\quad \sin a\sin b=\tfrac12\bigl[\cos(a-b)-\cos(a+b)\bigr]

Egy egyszerű példa: két különböző frekvencia

∫sin⁡3xcos⁡x dx\int\sin3x\cos x\,dx. Az első képletet használjuk a=3xa=3x és b=xb=x mellett, így a szorzatból sin⁡4x\sin4x és sin⁡2x\sin2x összege lesz, és mindkettőt a lineáris belső függvény szabályával integráljuk:

∫sin⁡3xcos⁡x dx=12∫(sin⁡4x+sin⁡2x)dx=−cos⁡4x8−cos⁡2x4+C\int\sin3x\cos x\,dx=\frac12\int\bigl(\sin4x+\sin2x\bigr)dx=-\frac{\cos4x}{8}-\frac{\cos2x}{4}+C

A nevezőben álló 8 és 4 a 12\frac12-ből és a belső együtthatóból (4, illetve 2) jött össze.

Ezért ortogonálisak a Fourier-sor tagjai

Ha a fenti képletekkel ∫−ππsin⁡nxsin⁡kx dx\int_{-\pi}^{\pi}\sin nx\sin kx\,dx-et kiszámolod, n≠kn\neq k-ra nullát kapsz. Ez az a tulajdonság, amire a Fourier-sorok együtthatóképletei épülnek.

4. Tangens és kotangens

A tangens integrálja az ∫f′f=ln⁡∣f∣\int\frac{f'}{f}=\ln|f| szabályból jön, mert tg⁡x=sin⁡xcos⁡x\operatorname{tg}x=\frac{\sin x}{\cos x}, és a számláló a nevező deriváltjának a −1-1-szerese:

∫tg⁡x dx=−ln⁡∣cos⁡x∣+C,∫ctg⁡x dx=ln⁡∣sin⁡x∣+C\int\operatorname{tg}x\,dx=-\ln|\cos x|+C,\qquad \int\operatorname{ctg}x\,dx=\ln|\sin x|+C

A négyzeteknél az 1+tg⁡2x=1cos⁡2x1+\operatorname{tg}^2x=\frac{1}{\cos^2x} azonosság segít, mert a jobb oldal alapintegrál:

∫tg⁡2x dx=∫(1cos⁡2x−1)dx=tg⁡x−x+C\int\operatorname{tg}^2x\,dx=\int\left(\frac{1}{\cos^2x}-1\right)dx=\operatorname{tg}x-x+C

Magasabb hatványnál ugyanez a trükk csökkenti a kitevőt kettővel: tg⁡3x=tg⁡x⋅(1cos⁡2x−1)\operatorname{tg}^3x=\operatorname{tg}x\cdot(\frac{1}{\cos^2x}-1), az első tag u=tg⁡xu=\operatorname{tg}x helyettesítéssel tg⁡2x2\frac{\operatorname{tg}^2x}{2}, a második a fenti.

5. Az univerzális helyettesítés

Ha semmi más nem megy, mert a szinusz és a koszinusz egy törtben, például a nevezőben áll, a t=tg⁡x2t=\operatorname{tg}\frac{x}{2} helyettesítés minden trigonometrikus racionális kifejezést közönséges racionális törtté alakít:

t = tg(x/2)

sin⁡x=2t1+t2,cos⁡x=1−t21+t2,dx=2 dt1+t2\sin x=\frac{2t}{1+t^2},\qquad \cos x=\frac{1-t^2}{1+t^2},\qquad dx=\frac{2\,dt}{1+t^2}

Szinusz és koszinusz a nevezőben

∫dx1+cos⁡x\displaystyle\int\frac{dx}{1+\cos x}.

  1. 1+cos⁡x=1+1−t21+t2=21+t21+\cos x=1+\dfrac{1-t^2}{1+t^2}=\dfrac{2}{1+t^2}.
  2. ∫dx1+cos⁡x=∫1+t22⋅2 dt1+t2=∫dt=t+C=tg⁡x2+C\int\frac{dx}{1+\cos x}=\int\frac{1+t^2}{2}\cdot\frac{2\,dt}{1+t^2}=\int dt=t+C=\operatorname{tg}\frac{x}{2}+C
  3. Ellenőrzés: (tg⁡x2)′=12cos⁡2x2=11+cos⁡x\left(\operatorname{tg}\frac x2\right)'=\frac{1}{2\cos^2\frac x2}=\frac{1}{1+\cos x} a 2cos⁡2x2=1+cos⁡x2\cos^2\frac x2=1+\cos x azonosság miatt. Rendben.

Az eredmény ezután gyakran parciális törtekre bontást igényel. A módszer mindig működik, de hosszú, ezért csak akkor érdemes elővenni, ha a fentiek egyike sem alkalmazható.

6. Tipikus hibák

  • ∫sin⁡2x dx=sin⁡3x3\int\sin^2x\,dx=\frac{\sin^3x}{3}. A hatványszabály xnx^n-re vonatkozik, nem sin⁡nx\sin^nx-re. Páros hatványnál linearizálni kell.
  • Elfelejtett belső derivált. A ∫cos⁡2x dx=sin⁡2x2\int\cos2x\,dx=\frac{\sin2x}{2}, nem sin⁡2x\sin2x. A linearizálás után ez a leggyakoribb elcsúszás.
  • Előjel a helyettesítésnél. Az u=cos⁡xu=\cos x esetén du=−sin⁡x dxdu=-\sin x\,dx; a mínusz nélkül az eredmény előjele fordul.
  • Az univerzális helyettesítés elsőre. Ha van egyszerűbb út (leválasztás, linearizálás), az sokkal rövidebb. A t=tg⁡x2t=\operatorname{tg}\frac x2 az utolsó eszköz.
Ingyenes szabályösszegző ehhez a témáhozAz összes deriválási és integrálási szabály és az alapderiváltak egy nyomtatható lapon, e-mailben, ingyen.

Elakadtál menet közben?

Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Ezt a témát a heti csoportos órán is vesszük, felvétellel, alkalmanként pár ezer forintért.