Analízis 1
Trigonometrikus függvények integrálása
Szinusz és koszinusz hatványai és szorzatai, tangens és kotangens, valamint a t = tg(x/2) helyettesítés: melyik esetben melyik trükk.
12 perc olvasás
1. Páros hatványok: linearizálás
A és a nincs az alapintegrálok között, de a kétszeres szög koszinuszából kifejezhetők, és az már integrálható. Ezt hívják linearizálásnak: a négyzet eltűnik, helyette dupla szög jelenik meg. Ebben a leckében a trigonometrikus integrálok négy tipikus esetét szedtem össze Neked, mindegyikhez azzal a kérdéssel, hogy miről ismered fel, mikor melyiket kell használni.
Linearizáló képletek
A két alapeset
Ellenőrzés az elsőre: . Rendben.
Negyedik hatványnál kétszer kell linearizálni: , és a -re újra a képlet, most -szel.
Elakadtál ennél a résznél?
Egy órán megnézzük, pontosan hol csúszik el, és addig gyakoroljuk, amíg magabiztos nem leszel benne.
2. Páratlan hatványok: helyettesítés
Ha a szinusz vagy a koszinusz páratlan hatványon áll, egyet leválasztunk belőle a mellé, a maradék páros hatványt a azonossággal a másik függvényre írjuk át, és azt helyettesítjük.
Harmadik hatvány
- .
- Legyen , :
Ugyanez működik a vegyes szorzatoknál is. A döntési szabály -re:
| Eset | Mit csinálunk |
|---|---|
| páratlan | egy -et leválasztunk, |
| páratlan | egy -et leválasztunk, |
| mindkettő páros | linearizálás, esetleg többször |
Vegyes szorzat
: a koszinusz páratlan, tehát és :
3. Szorzatok különböző szögekkel
A típusú szorzatokat az addíciós tételekből származó képletek összeggé alakítják, és az összeg tagonként integrálható:
Szorzatból összeg
Egy egyszerű példa: két különböző frekvencia
. Az első képletet használjuk és mellett, így a szorzatból és összege lesz, és mindkettőt a lineáris belső függvény szabályával integráljuk:
A nevezőben álló 8 és 4 a -ből és a belső együtthatóból (4, illetve 2) jött össze.
Ezért ortogonálisak a Fourier-sor tagjai
Ha a fenti képletekkel -et kiszámolod, -ra nullát kapsz. Ez az a tulajdonság, amire a Fourier-sorok együtthatóképletei épülnek.
4. Tangens és kotangens
A tangens integrálja az szabályból jön, mert , és a számláló a nevező deriváltjának a -szerese:
A négyzeteknél az azonosság segít, mert a jobb oldal alapintegrál:
Magasabb hatványnál ugyanez a trükk csökkenti a kitevőt kettővel: , az első tag helyettesítéssel , a második a fenti.
5. Az univerzális helyettesítés
Ha semmi más nem megy, mert a szinusz és a koszinusz egy törtben, például a nevezőben áll, a helyettesítés minden trigonometrikus racionális kifejezést közönséges racionális törtté alakít:
t = tg(x/2)
Szinusz és koszinusz a nevezőben
.
- .
- Ellenőrzés: a azonosság miatt. Rendben.
Az eredmény ezután gyakran parciális törtekre bontást igényel. A módszer mindig működik, de hosszú, ezért csak akkor érdemes elővenni, ha a fentiek egyike sem alkalmazható.
6. Tipikus hibák
- . A hatványszabály -re vonatkozik, nem -re. Páros hatványnál linearizálni kell.
- Elfelejtett belső derivált. A , nem . A linearizálás után ez a leggyakoribb elcsúszás.
- Előjel a helyettesítésnél. Az esetén ; a mínusz nélkül az eredmény előjele fordul.
- Az univerzális helyettesítés elsőre. Ha van egyszerűbb út (leválasztás, linearizálás), az sokkal rövidebb. A az utolsó eszköz.
Elakadtál menet közben?
Egy tananyag megmutatja, hogyan működik a dolog. Azt, hogy pontosan hol csúszik el nálad, egy óra alatt derítjük ki. Ezt a témát a heti csoportos órán is vesszük, felvétellel, alkalmanként pár ezer forintért.